A most induló 32. Magyar Filmszemle szervezői az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is szolgálnak versenyen kívüli különleges filmes csemegével: a napokban jelent meg a Filmtudományi Intézet és az Osiris Kiadó gondozásában egy könyv, amely a vetítések helyszínén már kapható is.#
A szakmában Sutyiként becézett operatőr, akinek a munkássága – miközben erőteljesen kötődik Szabó István filmjeihez – az utóbbi években amerikai produkciókban volt nyomon követhető, az elmúlt filmszemléken már volt elnök és zsűritag, ám az utóbbi időkben elfoglaltságára hivatkozva nem vállalt itthon semmilyen pozíciót. Mint elmondta, a most megjelent könyvben saját szövegén túl különösen érdekes a Csala Károly által írt elemzés, ahol az ismert filmkritikus nemcsak az ő, hanem az egész magyar operatőrtársadalom fejlődését kíséri végig. Koltai szerint a hazai filmgyártás még soha nem volt enynyire mélyponton, aminek az a magyarázata, hogy alig készülnek filmek, tévéfilmek pedig egyáltalán nem. Kollégái, tanítványai nem jutnak munkához, vagy pedig a kereskedelmi tévék környékén kilincselnek. Az anyagi kiszolgáltatottság a szakma mélyrepülésének elsődleges oka. Mindemellett a filmszemle még ilyen körülmények között is mozgósítani tudja azt a néhány ezer fanatikus magyar filmbarátot, akik olykor fizikailag is megküzdenek a jegyekért, hogy bejussanak a vetítésekre.
A sajátos magyar körülmények illusztrálására Koltai elmondta, miképpen esett kútba első filmrendezése, amelyet a biztos hazai pénzügyi háttér ellenére a forgatókönyvírásban járatlan íróval kipattant konfliktusa miatt volt kénytelen viszszaadni. Ennek ellenére nem mondott le a rendezésről, tervei szerint nagyjából két év múlva belefoghat Kertész Imre Sorstalanság című írásának megfilmesítésébe – igaz, e produkció már mintegy 80 százalékban német finanszírozású lesz.