Egymás mellé téve egy egész utcát tenne ki az egykori Monarchia híres fürdővárosa, Marienbad – a mai Marienské Lazné – óvárosában azoknak a “házaknak” a sora, amelyek tulajdonosa a Lecebné Lazné Marienské Lazné s. a. részvénytársaság. E cégben jutott 65 százalékos részesedéshez az elmúlt hetekben a Danubius Rt. Az előző századforduló hangulatát idéző fürdővárosban a Lecebné Lazné jelenleg 16 három és négy csillagos szállodát és négy gyógyvizes fürdőt, illetve ezekhez kapcsolódó gyógyintézményt üzemeltet, de még jó néhány, jelenleg nem hasznosított ingatlan is található a portfóliójában. A több tulajdonostól felvásárolt részvénycsomag vételárát a Figyelő által megkérdezett Tóbiás János, a Danubius Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese nem árulta el (elemzők egyébként 3-5 milliárd forint közöttire teszik az összeget) annyit azonban elmondott, hogy a vételár felét saját forrásból, felét hitelből finanszírozzák.
Az idegenforgalomban ma is inkább Marienbadként emlegetett északnyugat-csehországi városka mindössze 20 kilométerre található a német határtól. Magyarországhoz hasonlóan az idelátogató vendégkör 60 százaléka a német nyelvterületről – Ausztriából, Svájcból és Németországból – érkezik. Ez a földrajzi közelségen kívül azzal is magyarázható, hogy a gyógyvizes fürdőkultúrának az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén kívül szinte csak ezekben az országokban és Észak-Olaszországban van hagyománya. A vendégek 30 százaléka belföldi, akik főképp beutalóval, de legalábbis az egészségügyi rendszer által támogatottan veszik igénybe a fürdő- és szállodai szolgáltatásokat.
A marienbadi “házak” kihasználtsága átlagosan 60 százalék körüli. Az első látásra kedvező – a Danubius gyógyszállók hasonló mutatójával egyező – adat komoly szépséghibája, hogy Marienbadban még a “csehszlovák idegenforgalomra” emlékeztető szokásként a háromcsillagos szállodák novembertől áprilisig zárva tartanak, de még a négycsillagosok többsége is legalább hat hétig leáll télen. Ezt az időszakot pedig nem veszik figyelembe a foglaltsági adatok kiszámításakor, vagyis éves szinten elemzők szerint a valóságban csak 30-40 százalék közötti foglaltsággal lehetne számolni. Tóbiás János azonban a körülményben inkább a hatalmas lehetőséget látja. Mint rámutatott, a Danubius jó kapcsolatokkal rendelkezik németországi gyógyturizmussal foglalkozó utazásszervezőkkel, sőt saját érdekeltségei is vannak ezen a területen, ennek köszönhetőn a magyarországi gyógyszállók a téli hónapokban rendkívül jó kihasználtsággal üzemelnek, ez az időszak népszerű a német vendégek körében. Így a vezérigazgató-helyettes szerint a házak téli nyitva tartásával a Danubius-csoport tapasztalataira és kapcsolataira építő marketingmunkával a cseh gyógyszálló vállalat eredménytermelő képessége rövid idő alatt látványosan javítható.
A Danubius által már egy éve megvásárolt – szintén marienbadi – Villa Butterfly tapasztalatai egyébként Tóbiás János szerint nagyon kedvezőek. Igaz, az alkalmazottak körében jelentős szemléletváltásra volt szükség, de az egész éves nyitva tartással és a szolgáltatási színvonal emelésével a 4 csillagos hotel a városka legdivatosabb szállójává vált.
Persze egyetlen jó adottságú épület üzemeltetése egyszerűbb, mint 16 eltérő minőségű és állapotú szálloda üzleti stratégiájának megalkotása, különösen, hogy az ingatlanportfólióban hat jelenleg nem üzemelő hotel, bérházak, telkek, fürdők és a hozzájuk tartozó intézmények is vannak.
A Danubius a 16 működő szállodában lévő 800 szobán kívül – ez a városban működő szállodai kapacitások közel fele – hoz- zájutott a fürdőkhöz is. Csehországban ugyanis a magyarországi (és nyugati) gyakorlattól eltérően a termálfürdők mellé települt szállók nem nyújtanak gyógyító szolgáltatást, és önálló fürdőkkel sem rendelkeznek. Így a Danubius leánycég a városba látogató szinte valamennyi vendéggel kapcsolatba kerül, ami egyrészt jó üzleti lehetőség, viszont a teljes körű és magas színvonalú szolgáltatást nyújtó luxushotel koncepciótól eltérő megoldás. A megoldandó feladatok közé tartozik az is, hogy a cseh cégnél a Danubiustól – és a nyugati gyakorlattól eltérően – nem különül el az ingatlantulajdonlás és a szállodaüzemeltetési funkció. Egyebek között ezek indokolják a vállalati stratégia teljes újragondolását, amit a cég átvilágításának kell megelőznie.
A vezérigazgató-helyettes szerint azonban átvilágítás nélkül is olyan nagy üzleti potenciált láttak a cégben, hogy nyugodt szívvel dönthettek az akvizíció mellett. A már említett tényezők mellett ide sorolható még az ingatlanportfólió hasznosítása, továbbá az is, hogy az eltérő minőségű házak olyan programkínálatot tesznek lehetővé, amelyekkel különböző rétegek célozhatók meg. További lehetőség hogy a kisváros környéke téli sportokra is alkalmas, igaz nem a profi síelők, inkább a gyermekes családok igényeihez mérten.
Természetesen az egyelőre még le sem zárt ügylet kockázatokat is magában rejthet a Danubius részvényesei számára. A legfőbb kockázat a hitelből történő finanszírozás, ugyanis számokkal nem alátámasztható, hogy a cseh társaság eredménye mikortól nyújt fedezetet a kamatterhekre és a hitel törlesztő részleteire. Kérdéses az is, hogy az üzemelő házak felújítása és karbantartása mekkora forrásokat igényel, illetve, hogy mi lesz a jelenleg nem üzemelő vagy a nehezen hasznosítható ingatlanok sorsa. Kérdéses az is, hogy a cseh menedzsment és az alkalmazottakhogyan fogadják majd a Danubiust mint tulajdonost.
Kifejezetten kedvezően értékeli a csehországi akvizíciót Vágó Attila, a ConCorde Értékpapír Rt. vezető elemzője is. Szerinte belföldön (a versenyhivatal vélhető szigora és a nagytömegű kínálat hiánya miatt) már bezárultak a kapuk a Danubius számára, így a terjeszkedést csak külföldön lehet folytatni. Véleménye szerint a friss szerzemény azért igen értékes, mert a Danubius könnyűszerrel megduplázhatja az eddigi foglaltsági adatokat, részben a cégcsoportból adódó szinergiák kihasználásával, de az is e mellett szól, hogy az eddigi cégvezetés nem árult el különösebb szakértelmet. Ráadásul mindezt a Danubius úgy érheti el, hogy nem kell lényegesen növelnie a marketingköltségeit. Az elemző becslése szerint a Danubius-csoport jövő évi adózás előtti eredménye a tranzakciónak köszönhetően 700 millió forinttal nőhet, s elérheti a 6 milliárd forintot.