Közép- és Kelet-Európa legnagyobb kerékipárgyártó kapacitását hozta létre az Uno Kft. A vállalkozás érdekessége, hogy az új gyártelep a Pécshez közeli vasasi bányatelepen jött létre. A társaság tulajdonán a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. osztozik több magánszeméllyel, s ezzel az eddig talán egyetlen sikeres bányavagyon-hasznosításban vesznek részt közösen.
A vállalkozás foglalkoztatáspolitikailag is eredményesnek tűnik, s Borsodban követnék a pécsi példát. Ott most az erőművi integrációból kimaradt putnoki és feketevölgyi üzemekből utcára kerülő emberek számára kellene munkahelyet teremteni. Az elképzelések szerint a két borsodi bányaüzem vagyonának egy részét értékesítenék, abban a reményben, hogy olyan új vállalkozások szerzik meg például az ipartelepeket, amelyek képesek a felszabaduló munkaerő egy részének újra munkát adni.
TÁMOGATÓK. Ezek a projektek az állami alapoknál elsőbbséget élveznek – hangoztatták a gazdasági minisztérium vezető tisztviselői, valahányszor csak a bányabezárások okozta foglalkoztatási és szociális feszültségekről esett szó. Ugyanakkor közvetlenül is igyekeznek támogatni a munkanélküliséggel fenyegetett bányászok újrakezdését. Lehetőség van ugyanis arra, hogy a bányászathoz kapcsolódó tevékenységeket – így például a gépüzemeket, az épületasztalos és szállítási részlegeket – önálló vállalkozássá alakítsák az érintett dolgozók, s ezeknek bizonyos ideig megrendelést biztosítanak a bányatársaságok. Tekintettel a bányabezáráshoz szükséges időre, úgy egy-másfél évig jelenthet ez viszonylagos működési biztonságot, ennyi átmenet áll rendelkezésre a megerősödéshez. A szükséges eszközöket, gépeket ezen idő alatt kedvezményes feltételekkel vehetik igénybe, ami további előnyt jelent számukra. “Az sem elképzelhetetlen – nyilatkozta Tóth Ákos, a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ igazgatója -, hogy az életképes társaságokba a Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt. néhány éves kivásárlási idő kikötésével beapportálja a működéshez szükséges ingatlanokat és eszközöket.”
A Borsod Megyei Munkaügyi Központ ezekben a napokban köt szerződést azokkal a vállalkozásokkal, amelyek a tavaly novemberben meghirdetett, a bányabezárásokkal érintett térségekben új munkahelyek létesítését célzó pályázatán támogatást nyertek. Mint Pető Sándor, a Gazdasági Minisztérium tanácsosa elmondta, 17 pályázatra összesen 186 millió forint támogatást ítélt meg a megyei munkaügyi tanács, összesen 156 új munkahely létesítéséhez. Ugyanakkor a megyei területfejlesztési tanács 6 millió forintot különített el a bányavagyon-hasznosító társaság által gondozott, feleslegessé váló ingatlanok és eszközök további hasznosítására, s ezzel a bányászok legalább egy részének továbbfoglalkoztatását célzó programok előkészítésére.
MERÉSZ VÁLTÁS. A térségben szó van egyebek mellett egy, a használt gumiabroncsok feldolgozásával előállítható finom őrlemény gyártására alkalmas technológia letelepítéséről. A közelmúltban kidolgozott szabadalom lényege, hogy az alapanyagul szolgáló 500-600 mikron átlagos szemcsenagyságú gumi granulátumból, nagynyomású vízsugár segítségével, 50-250 mikron finomságú, púderszerű anyag alakítható ki, amely a gumi és gumibevonat gyártásának alapanyagaként értékesíthető.
A használt elektromos és elektronikai berendezés alkatrészek feldolgozása és újrahasznosítása egyelőre nyitott kérdés. A Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt. ennek megoldását is vállalná Alberttelepen és Feketevölgyön – a felszabaduló bányainfrastruktúrára és munkaerőre támaszkodva. Egy olyan úgynevezett újrahasznosítási központot terveznek létrehozni, amely a berendezéseket szétbontja, a használhatóakat értékesíti, a visszamaradó veszélyes anyagokat pedig biztonságosan kezeli. A Központi Statisztikai Hivatal és a Miskolci Egyetem marketing tanszéke által elvégzett vizsgálatok szerint évente 130-150 ezer tonnányi ilyen termék keletkezik a régióban, márpedig ekkora mennyiség folyamatos munkát biztosíthat egy feldolgozó számára.
A szakértők szerint meg kellene találni a módját, hogy a bányák felhagyásával feleslegessé váló területeken valóban meginduljon valamiféle ipartelepítés, hiszen nincs szükség több százmilliós infrastrukturális beruházásokra, mint a zöldmezős ipari park programok során, ugyanakkor ezekben a térségekben a legnyomasztóbb a munkanélküliség.