Georgette Verdin egy fejvadász cég közép-európai szenior menedzsereként nagyon egyedül érezte magát a férfi vezetők között. Az amerikai nő keresni kezdte tehát a hasonló helyzetben lévők társaságát. Először csak kirándulni jártak a budai hegyekbe, s megbeszélték problémáikat. A társaság idővel kinőtte magát, s tavaly januárban 22 taggal hivatalosan is megalakult a Professional Women’s Association of Budapest (PWA). Ez év elején már 75 főt számlált a zömében külföldiekből álló társaság.
A WoManager Klubot tizenöt menedzsernő hozta létre három évvel ezelőtt, ma 42-en vannak. “Ebben a világban, ahol a menedzser már nemcsak kifejezetten férfi foglalkozás, a nőknek is kell olyan fórum, ahol együtt lehetnek” – magyarázza Csíkné Kovács Klára, a Unilever igazgatóságának tagja. A “womanagerek” havonta, hathetente találkoznak – hol csak beszélgetnek, hol pedig előadást hallgatnak, szakmai vagy kifejezetten nőket érdeklő témákról. Volt, hogy együtt elutaztak egy szépségfarmra, máskor egyik társuk hívta el őket vállalatának vidéki gyárát megnézni. “Tudjuk, hogy számíthatunk egymásra. A klub segít, hogy női vezetőként ne érezzük egyedül magunkat” – foglalja össze a lényeget Csíkné Kovács Klára.
Az Andersen Consultingnál “házon belül” szerveződött női klub. “Két éve, amikor egy nagy projekten dolgoztunk, úgy éreztük, jó lenne mindannyiunkban felmerülő témákról is beszélgetni, nemcsak hivatalos információkat cserélni” – emlékezik Czobor Judit rendezvényszervező. Úgy gondolták, férfiak nélkül őszintébbek lehetnek egymáshoz, mint vegyes társaságban.
“Nem szabad lebecsülni a szabadidős tevékenységek köré szerveződött női klubokat. Ezek segítenek kialakítani a női tudatot és informális kapcsolathálózatot jelentenek a tagoknak” – mutat rá Pető Andrea, a Közép-Európai Egyetem tanársegédje. A rendszerváltás után számos férfi menedzserklub alakult, ahol a tagok kialakíthatták a piacgazdaságban szükséges újfajta kapcsolatrendszert. Ezekből a nők kimaradtak. Saját klubjaikban, egymástól tanulva, kialakíthatják azokat a készségeket, amelyek szükségesek az üzleti életben való biztonságos fellépéshez. “Ezek a nők nem fognak kiáltványt írni vagy tüntetni, nem szakszervezeti feladataik vannak, maguk is vállalatvezetők, azaz munkaadók. Az a dolguk, hogy a saját helyzetüket elviselhetővé tegyék ebben a patriarchális világban” – mutat rá Pető Andrea. “Számtalan dolog van, amit jó megbeszélni, például hogy miként kell viselkedni nemzetközi üzleti környezetben” – sorolja Georgette Verdin. “Az amerikaiak, németek, olaszok, spanyolok másképp beszélnek, mások a gesztusaik, s az ember sokszor nem tudja, hogyan értse őket, s külön gond, ha az illető ráadásul nő. Külföldiként a helyi dolgok közötti eligazodásban is segíthet egy ilyen szervezet, például tanácsot adhat, hogyan kell bébiszittert, állatorvost keresni.”
Mint Pető Andrea mondja, Amerikában komoly szerepük van az üzletasszony kluboknak. Előadásokat szerveznek, internetes honlapjuk van, kiadványokat jelentetnek meg sikeres nőkről, s osztogatják ezeket. A női “Who’s who”-ban megjelent prominensekhez bátran fordulhatnak más nők, pusztán azért, mert azonos nemhez tartoznak.
A PWA is ad gyakorlati segítséget a tagjainak. Georgette Verdin a fejvadász cégtől egy szoftvergyártóhoz ment dolgozni, ám hirtelen elbocsátották. A társaság tönkrement, s tömegével küldte el az embereket; végkielégítést sem akartak fizetni – Verdinnek a PWA-s társak segítettek kivasalni a járandóságát. Előfordult, hogy mások hasonló helyzetben a PWA révén tudtak elhelyezkedni.
A szervezetet felhasználják szakmai információcserére is, s a havi rendszerességgel megtartott találkozók közül minden másodikra előadót hívnak. Ha valakinek valamilyen jó ötlete támad, azt megvalósítják. Két tagjuk például értelmi fogyatékosok otthonának támogatását javasolta, ezért jótékonysági rendezvényként tartják meg az amerikai cow-boyok “Hoe Down” ünnepségének mintájára szervezett, áprilisra kitűzött összejövetelüket. “Minden asztal elkelt, a pénz összejött az új ágyakra, és az új épületszárny építéséhez szükséges indulóösszegre” – büszkélkedik Georgette Verdin, aki a napokban a Millward Brown nemzetközi piackutató cég európai humán erőforrás igazgatójaként Rómába költözött, s már meg is kereste az ottani PWA-t.
Georgette Verdin valószínűleg a legjobb helyre utazott. Mint Pető Andreától megtudtuk, Olaszországban a hetvenes évektől kezdve erős üzletasszony-mozgalom alakult ki, s ma már a női menedzserek aránya 40 százalék.