BRITISH TELECOM – Olvadó profit

Egy nap leforgása alatt 21 százalékot veszítettek értékükből a British Telecom (BT) részvényei, miután a vállalat bejelentette, hogy az október-decemberi időszakban – a pénzügyi év harmadik negyedében – 651 millió fontos adózás előtti nyereséget ért el, 24 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi értéknél, egyben lényegesen elmaradva a piaci várakozásoktól. Az árbevétel eközben 4,68 milliárdról [...]

Egy nap leforgása alatt 21 százalékot veszítettek értékükből a British Telecom (BT) részvényei, miután a vállalat bejelentette, hogy az október-decemberi időszakban – a pénzügyi év harmadik negyedében – 651 millió fontos adózás előtti nyereséget ért el, 24 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi értéknél, egyben lényegesen elmaradva a piaci várakozásoktól. Az árbevétel eközben 4,68 milliárdról 5,59 milliárd fontra emelkedett, főleg a japán, amerikai és dél-koreai akvizícióknak, a BT Cellnet mobilszolgáltatónak, valamint az európai vegyes vállalatoknak köszönhetően. Nagy-Britannia legnagyobb távközlési cége közölte azt is, hogy a folyó negyedévben sem lehet jobb eredményre számítani, továbbá, hogy a költségek lefaragása végett megszüntet 3 ezer állást.

Peter Bronfield vezérigazgató tájékoztatása szerint a nyereség visszaesése elsősorban a konkurencia váratlan mértékű erősödésének tudható be. A kábeltársaságok és a viszonteladók egyre alacsonyabb tarifákat vezetnek be a nemzetközi hívásokra, ami BT-nél részint árcsökkentési kényszert idéz elő, részint a fogyasztók elpártolásával jár. Ezzel egyidejűleg az árbevétel növekvő hányadát kell átutalni más társaságoknak – főként mobil- és internetszolgáltatóknak – a BT-vonalain kezdeményezett, de hozzájuk irányuló hívások után. Ezen kifizetésekkel magyarázható a harmadik negyedévi 17,6 százalékos költségnövekedésnek csaknem a fele. Végül az eredmény romlásában közrejátszott az is, hogy az ágazati felügyeleti szerv döntése értelmében a BT-nek 25 százalékkal mérsékelnie kellett a vezetékes hálózatról indított mobiltelefon-hívások díját.

Az egy évvel korábbi szinthez képest a munkaerőköltségek is több mint 10 százalékkal nőttek, amihez hozzájárultak a dátumváltás miatt kifizetett, együttesen 30 millió fontos prémiumok is. Az elbocsátások 350 millió fontos egyszeri kiadást okoznak, az ebből eredő költségmegtakarítás pedig a számítások szerint évi 140 millió font lesz. –