Műkincsek a spájzban

Neuralgikus pontja az orosz-magyar kapcsolatoknak a második világháború alatt szovjet földre került műkincsek sorsa. Martonyi János külügyminiszter közelmúltbeli moszkvai tárgyalásai e téren csak nagyon halvány előrelépést hoztak, hiszen megállapodás mindössze arról született, hogy a rendszerváltás után megalakult restituciós vegyes bizottság egyeztet a jelenleg Nyizsnyij Novgorodban őrzött Sárospataki Könyvtár köteteinek visszaadása ügyében. Ez persze – mint [...]

Neuralgikus pontja az orosz-magyar kapcsolatoknak a második világháború alatt szovjet földre került műkincsek sorsa. Martonyi János külügyminiszter közelmúltbeli moszkvai tárgyalásai e téren csak nagyon halvány előrelépést hoztak, hiszen megállapodás mindössze arról született, hogy a rendszerváltás után megalakult restituciós vegyes bizottság egyeztet a jelenleg Nyizsnyij Novgorodban őrzött Sárospataki Könyvtár köteteinek visszaadása ügyében. Ez persze – mint azt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának illetékesétől megtudtuk – még korántsem jelenti azt, hogy hatósági áldás nélkül hazakerülhetnének e becses irományok. Nem hivatalos források szerint Oroszország ellentételezéshez kötné a visszaszolgáltatást, így szóba jöhet az orosz könyvtár magyar segítséggel történő komputerizálása. Hasonló megoldásra már volt példa korábban, amikor Moszkva 7 millió márkát kapott Németországtól a Puskin Múzeum lépcsőházában évtizedekig vegetáló gothai könyvtárért. De felmerült már az orosz követelések között a háború alatt feltételezetten Magyarországra került értékek, köztük ikonok átadása is. A valóság az, hogy a hivatalos nyilatkozatok ellenére ezekről soha nem készült lista, és a téma ismerőinek egybehangzó véleménye szerint nem is készülhet, miután a magyar katonák, ha zabráltak is ilyen értékeket, azt nem szervezetten tették. A Vörös Hadsereg viszont módszeresen és sok esetben dokumentáltan végezte a munkát.

A Magyarországról a hadak útjára került több százezer műtárgy nevesítése érdekében jó néhány éve intenzív erőfeszítéseket tesznek a kutatók. Ennek gyümölcse a tavaly megjelent “Sacco di Budapest” címet viselő katalógus, amelyben mintegy 5 ezer eltűnt műalkotás szerepel, a 70 ezernyi azonosított tétel közül a legértékesebbek. A magyar bankszéfekben – a Magyar Általános Hitelbankban, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál – egyébként összesen mintegy százezer letétet őriztek. A becslések szerint ezek összesen félmillió tárgyat rejtettek, Renoir-festménytől a meisseni salátástálig sok mindent. Magyarország először 1972-ben szerzett közvetett bizonyítékot arról, hogy valóban orosz földön rejtőzik a háború alatt kiürített bankszéfek tartalmának jó része. Ekkor ugyanis a szovjet hatóságok visszaszolgáltattak 15 olyan képet, többségében – egy Csók-alkotás kivételével – értékteleneket, amelyek szerepeltek az 1945 óta keresett tárgyak listáján.

A Sárospataki Könyvtár azonosításán túl a magyar kutatóknak sikerült bejutniuk a moszkvai Grabar restaurátor intézetbe is, ahol meggyőződtek arról, hogy közel 130 Magyarországról eltűnt képet, szobrot őriznek az intézményben. Tintoretto, Goya, Velázquez, El Greco, Rippl-Rónai alkotásai vezetik a sort, amelybe beletartoznak a Hatvany-, a Herzog-, a Kornfeld- és az Andrássy-gyűjtemény legértékesebb darabjai.

Címkék: Hetilap: Gazdaság