Ehét elején is folytatódott a részvényárfolyamok lemorzsolódása, aminek hatására a tőzsde irányadó indexe kedden 5500 pontig csökkent. A négy napja tartó folyamatos áresés következtében a BUX immár az év eleji brazil valutakrízis idején kialakult szint alatt található. Megfigyelők szerint a háttérben elsősorban a kedvezőtlenné váló magyar makrogazdasági mutatók miatt egyre óvatosabbá váló külföldi befektetők nagyobb eladásait kell keresni, ám hétfőn már a hazai invesztorok is felsorakoztak az eladói oldalon. A forgalom is igen jelentős volt az utóbbi napokban, pénteken például meghaladta a 42 milliárd, hétfőn pedig a 25 milliárd forintot.
A nyugat-európai tőzsdéket is pesszimista hangulat jellemezte az elmúlt néhány napban; a francia és a német piacon a gazdasági visszaeséstől való félelem volt a meghatározó. Eközben az amerikai piac látványosan magára talált, a Dow Jones hétfőn már túljutott a 9500 ponton is. A nyertesek közé tartoztak a kiskereskedelmi papírok – hála a töretlen amerikai fogyasztói bizalomnak -, valamint a brókercégek részvényei is. Ez utóbbi hátterében az áll, hogy a Wall Street Journal szerint a Goldman Sachs komolyan fontolgatja az E*Trade felvásárlását.
Az igazi nagy veszetesek a blue chipek közül kerültek ki, az “éllovas” a Mol volt. Ez azért meglepő, mert az utóbbi hetekben, hónapokban a Mol volt az a részvény, melyet minden brókercég elemzője vételre ajánlott. Ráadásul a társaság negyedik negyedéves eredménye bőven megfelelt a felfokozott várakozásoknak. Abban, hogy az olajpapír a tőzsdeindexnél jóval meredekebben esett, vélhetően szerepe lehet annak, hogy a társaság szerdán (lapzártánk után) tartotta közgyűlését. Itt az igazgatóság és a felügyelőbizottság megújítása szerepelt napirenden.
A magyar piacon az árfolyamcsökkenést legkevésbé az áramszolgáltató papírok érezték meg. A napokban parkettre lépő Dédász például péntekéig folyamatosan emelkedett, s e hét hétfőjén is csak 2,8 százalékkal ment vissza (záróára 14,1 ezer forint volt), szemben a BUX 4,4 százalékos esésével. A papír drágulása különösen a két héttel ezelőtti 12 ezer forintos tőzsdén kívüli árfolyamához képest tűnik jelentősnek. A szintén február 15-én bevezetett Titász kurzusa 12 ezer forint fölé is ívelt a múlt héten, azonban a hét elején – a besszt jobban megérezve – 11 ezer forint alá csúszott vissza.
Újoncnak számít az OTP elsőbbségi részvénye is, ám a korábban nagyreményű papír a fenti kettőhöz képest rosszabbul teljesített, mert “magával rántotta” a vezető lakossági bank február elejétől lefele tartó törzsrészvénye. Az elsőbbségi papír legalább a törzsrészvény után járó, de minimum 12 százalékos osztalékra jogosítja fel tulajdonosát. A kisebb, 1,15 milliárd forintos névértékű sorozat azonban gyengébb likviditással jár együtt. A nyugati tőzsdéken a szavazati joggal nem rendelkező osztalékelsőbbségi papírok az adott cég törzsrészvényéhez képest 2-4 százalékos diszkonttal forognak; a két OTP “testvér” esetében ez az érték most 34 százalék.n