Borókai Gábor kormányszóvivő a felügyeleti vezetők döntését kommentálva a Figyelő kérdésére úgy fogalmazott, hogy a kormány és az ÁPTF között kialakult feszült viszony és bizalomvesztés már olyan méreteket öltött, amely nem szolgálhatja a magyar pénz- és tőkepiac stabilitását. “A kisbetétesek és kisbefektetők védelmében tevékenykedő felügyelet szerepfelfogása jelentősen eltér a kormány véleményétől” – tette hozzá.
A két fél a kedd délutáni egyeztetés során kompromisszumos megoldásra jutott. Eszerint a kormány megállapította: igaz, az ÁPTF vezetői a törvény adta lehetőségeken belül mindent megtettek, ám azonkívül semmiféle pluszjavaslattal, észrevétellel nem fordultak a kormányhoz.
Tarafás Imre mindenesetre még a hét elején megküldte a pénzügyminiszteri vizsgálatra reagáló mintegy 20 oldalas válaszát Stumpf Istvánnak. A tárca jelentése a hazai bank- és tőkepiaci szektor felügyeleti vezetését több konkrét eset kapcsán alkalmatlannak találta, mondván: az érintettek korábban nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy elejét vegyék a Postabank, a Realbank, valamint a Globex és több brókercég bedőlésének. Tarafás válaszában tételesen cáfolta a vizsgálat megállapításait, s egyben arra kérte a MeH első emberét, hogy hozza nyilvánosságra a két anyagot, azaz a jelentést és a reagálást.
A felügyeleti vezetők leváltása körül napról napra dagadó vita fényében egyre optimálisabb megoldásnak tűnt a ,,B-változat”, vagyis az ÁPTF, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet összevonása. E témakörben egyébként a József nádor téren már tavaly ősz óta folynak a munkálatok, ám az elképzelés még nincs olyan állapotban, hogy a kormány asztalára kerülhessen. Kérdés, Tarafásék önkéntes távozása mennyire változtat a menetrenden.