A Magyar Energia Hivatal (MEH) hétfőn a Mátrai Erőmű Rt. képviselőinek átadta a két, egyenként 100 megawattos, elavult blokkra vonatkozó üzembentartási engedélyt, mellyel lehetővé vált, hogy azok felújításuk után két évvel, 2003-ig tovább működhessenek. A tulajdonos német konzorcium emellett három, 200 megawattos blokk élettartamát 2015-ig kívánja meghosszabbítani, amihez hasonló engedélyre vár. Az összesen 45 milliárd forintos invesztícióval a három 200 megawattos blokkot korszerű kéndioxid-leválasztó berendezésekkel látnák el; a blokkok teljesítményét egyenként 15 megawattal növelnék meg.
A hétfői alkalmat a konzorcium képviselői arra is felhasználták, hogy biztosítsák az ipari tárca, a MEH és a MVM Rt. vezetőit afelől: az utóbbi társaság által a közeljövőben kiírandó erőműtenderen továbbra is készek elindulni az 1000 megawattos új beruházásra vonatkozó tervükkel, melyet a Bükkábrány alatt húzódó lignitvagyonra alapoznának.
A kormány erőmű-fejlesztési koncepciója szerint a jelenlegi 7500 megawattos villamosenergia-kapacitást 2010-ig 3800 megawattnyival kellene kiváltani és megnövelni. Az ipari tárca hivatalos véleménye szerint szükség van egy 1000 megawatt körüli teljesítményű új erőműre, mely lignit-, feketeszén- vagy atomerőmű lehet. A jelentkezőket elvben versenyeztetni kell. Ám az RWE-EVS-nek mindmáig nem akadt versenytársa a minimum 600 megawattos kapacitású alaperőműre. A Figyelő kérdésére, miszerint van-e konkrét alternatívája a német fejlesztési elképzelésnek, Fazakas Szabolcs miniszter kitérően válaszolt. Mint mondta, jelenleg is folyik annak tanulmányozása, vajon a jövőben milyen tüzelőanyagot részesítsenek előnyben a verseny során; a cél az, hogy Magyarországon ne alakuljon ki monokultúra. Ugyanakkor pozitívumként jelölte meg, hogy a beruházás hazai nyersanyagra épülne, miközben a térség munkaerőgondjain és gazdasági mutatóin is javítana. A magyar kormány mindenesetre “jogi és szabályozási oldalon minden segítséget megad a projektnek”.
Klaus Bussfeld, az RWE Energie igazgatósági tagja lapunknak hangsúlyozta: beruházásuk az MVM-mel kötendő hosszú távú energiavásárlási szerződést, a stabil állami finanszírozást és a szükséges engedélyek gyors megszerzését egyaránt feltételezi. Problémáikat sorolva kifejtette: az RWE-EVS úgy érzi, cégei nem jutnak hozzá a külföldi befektetők számára idén januártól kormányrendeletben garantált 8 százalékos nyereséghez. Nehezményezik a tarifakorszerűsítés elhalasztását is. Mindezek fényében – jelentette ki Klaus Bussfeld – az állami ígéretek megbízhatósága Magyarországon “különösen kényes kérdéssé vált”.
A ligniterőmű építésének költségét mai áron 280 milliárd forintnyira becsülik. A MEH-nek egy évvel ezelőtt átadott megvalósíthatósági tanulmány szerint az első blokk legkorábban 2003 közepén lépne működésbe. Az összberuházás 30 százalékát az erőmű saját forrásaiból, 70 százalékát pedig külföldi idegen tőke bevonásával finanszírozzák majd.
A kormánynyilatkozatok tükrében az RWE-EVS beruházása biztosra vehető, hasonlóan a tervezett PowerGen-ügylethez. A Csepeli Áramtermelő Rt. angol tulajdonosa és az MVM Rt. ugyanis húsz évre szóló áramvásárlási és kapacitáslekötési szerződést kötött. A cégvezetők bejelentették, hogy 389 megawatt kapacitású új erőmű építését tervezik. Reményeik szerint a MEH előzetes létesítési engedélye után a kormány jóváhagyását is megkapják az idén, így a kivitelezést 1998 első negyedévében megkezdhetik.
Az angolok 1995-ben azzal a szándékkal vásárolták meg a csepeli vállalatot, hogy a régi, elavult erőmű helyébe új, korszerűt építsenek. E heti tájékoztatójukon bejelentették: kombinált ciklusú, gázturbinás erőművet hoznának létre, amely környezetvédelmi szempontból is megfelel az Európai Unió előírásainak. Az építkezést 28 hónapra ütemezték. Az új erőmű fővállalkozója a GE/ELIN. Mint John C. Hunter beruházási igazgatótól megtudtuk, a hazai beszállítás aránya várhatóan 40 százalékos lesz – egyebek mellett itt gyártják majd a hőhasznosító kazánt is. A létesítmény építésének engedélyezése valószínűleg független az MVM által július első felében kiírandó kapacitás-tendertől, hiszen a tervezett csepeli létesítmény nem alaperőmű lesz. Mint ismeretes, amikor a magyar villamosenergetikai rendszer csatlakozott a nyugat-európaihoz, vállalni kellett az országosan évi 900 megawattnyi tartalékkapacitás kialakítását. A készülő erőmű ennek a tartalékbázisnak lehet meghatározó része.