Hol áll meg a Wall Street? A kérdés egyre intenzívebben foglalkoztatja az elemzőket, akik minden próbálkozásuk ellenére, egyelőre csak a pozitív folyamatok melletti érvek felsorakoztatására képesek. Az amerikai gazdaság ugyanis kiváló egészségnek örvend, a statisztikák semmi aggodalomra nem adnak okot. Májusban a kiskereskedelmi eladások – az előre jelzett 0,3 százalékos növekedés helyett – 0,1 százalékkal visszaestek, bizonyítva, hogy az Egyesült Államokban szó sincs a gazdaság túlpörgéséről. A 4,8 százalékos munkanélküliségi ráta 1973 óta a legalacsonyabb; a termelés dinamizmusa nem csökken; a fogyasztói bizalom töretlen; az éves infláció 2,5 százalék alatt maradt. Mindennek fényében a szakértők – s vélük a piac – egyre inkább afelé hajlik, hogy a Fed július másodikán mégsem nyúl a kamatfegyverhez.
A New York-i tőzsde ipari indexe, a Dow Jones az elmúlt héten több történelmi rekordot is megdöntött, majd pénteken soha nem látott magasságban, 7782,04 ponton zárt. Öt kereskedési nap alatt 4,66 százalékos emelkedést könyvelt el az index, amely év eleje óta már közel 20 százalékkal gyarapodott. Mindez Európára is kihatott – az elmúlt hét folyamán történelmi indexrekordok dőltek Londonban, Párizsban és Frankfurtban egyaránt.
Visszatérve a tengerentúlra, a kibocsátók maximálisan élnek a töretlen vásárlókedv adta lehetőségekkel. A második negyedévben ez idáig összesen 9 milliárd dollár értékű új részvényt vezettek be a Wall Streetre, szemben az első negyedév 6,6 milliárdos kínálatával. Mindezt könnyűszerrel megemésztette a piac, miután az amerikai háztartások befektetési kedve nem csökken, és a külföldi forrásokból is egyre bővebben áramlik a tőke. Különösen aktívak a japán befektetők, akiket az óriási kamatkülönbség is ösztönöz az amerikai értékpapírok vásárlására (a három hónapos 0,5 százalékos otthoni hozammal szemben az 5,7 százalékos amerikai kamatláb elég nyomós érvként jelentkezik). Az euró körüli bizonytalanságok szintén az amerikai tőkepiac vonzerejét növelik. Mindezek fényében semmi meglepő nincs abban, hogy a japán alapok figyelme egyre jobban az újvilág felé fordul, ahol egyébként ez utóbbiak egyedül áprilisban több, mint 16 milliárd dollárért vettek kötvényeket és részvényeket.