Jelentős eltérést mutatnak a hazai földárak. A Békés megyei Csorvás környékén például, ahol igen jó, 35-39 aranykoronásak a földek, 150-160 ezer forintba kerül egy hektár. A nógrádi dombokon a tízegynéhány aranykoronás területeken viszont már 40-50 ezer forintért is hozzá lehet jutni egy hektárhoz. Győr-Moson-Sopron és Vas megye után immár a Dél-Dunántúli régió értékesebb területeit is célba vették a nyugat-európai, elsősorban osztrák gazdák. Torma Gyula, a Zala Megyei Agrárkamara ügyvezető elnöke szerint a megye több mint 150 ezer hektárnyi termőterületéből eddig mintegy 30 ezer hektárt szereztek meg külföldiek nyílt vagy rejtett módon, s egyre szaporodnak azon települések, amelyek környékén magyar polgárnak már csak mutatóban van birtoka. A többnyire bérleti szerződésnek álcázott zsebszerződések megkötését jó ideje az erre specializálódott ügyvédi irodák, ingatlanközvetítők, adótanácsadók és más belföldi szakemberek segítik, miközben a még működő mezőgazdasági szövetkezetek vagy más magyar tulajdonban lévő gazdasági társaságok már alig tudnak földet bérelni. E tendenciát erősíti és a folyamatokat gyorsítja, hogy a megyében lévő föltulajdonosok zöme olyan kényszervállalkozó, aki már rájött, önállóan nem tud boldogulni. A kamara felmérése szerint jelenleg csupán 1000 olyan egyéni mezőgazdasági vállalkozó van a megyében, aki hosszabb távon versenyképes. Ráadásul egyes térségekben ma már a földárak is stagnálnak, hiszen a keresletnél még nagyobb a kínálat: míg korábban hektáronként 150-200 ezer forintot is megadtak a 20 aranykoronás és ennél értékesebb földekért, ma 120-140 ezer forint is jó ajánlatnak számít.
Somogyban, Tolnában és Baranyában ugyancsak növekszik a nyugati tulajdonosok, illetve bérlők száma. A minap az igali szövetkezet elnöke úgy fogalmazott: “a külföldi fölvásárlók bekerítettek bennünket, s várhatóan hamarosan újabb offenzívát indítanak”. Hasonló jelenségek tapasztalhatók a Délvidéken, de immár Baranya délkeleti csücskében is. A szakemberek szerint a nyugati befektetők elsősorban ott jelennek meg, ahol egy hazai nagyüzem tönkremegy. A munkanélkülivé váló, földjükkel mit kezdeni nem tudó tulajdonosok ugyanis sok esetben az első ajánlatra igent mondanak. Az Ormánságban állítólag valódi bérleti szerződéseket kötnek, de hektáronként 100 ezer forintért is vásárolnak külföldiek illegálisan területet. Dombóvár környékén például a legjobb cukorrépa-termelő területekért folyik a verseny. Az osztrákokon kívül az egykori Jugoszláviából áttelepült vállalkozók is földhöz akarnak jutni. A földárak itt már jóval meghaladják a hektáronkénti 100 ezer forintot – egy-egy kiváló adottságú területért ennek a dupláját is megadják.
A külföldi befektetők természetesen tisztában vannak vele, hogy csupán az uniós csatlakozásig kell némi kockázatot vállalniuk, azt követően szabad a pálya. A burgenlandi kamara vezetője nemrég megfogalmazta: csekély kockázattal jelentős haszon érhető el, hiszen az osztrák és a magyar földárak között ma minimum tízszeres a különbség.
Jelentős földadásvétel folyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Először a kárpótlási jegyért szerzett földeket adták el. Általában 1000 forint volt aranykoronánként az alsó határ, de a jó fekvésű és termőképességű földekért ennek a többszörösét is megadták. Napjainkban inkább a részaránytulajdonba adott földek adásvétele jellemző. Egy-egy szántóterületért hektáronként 80 ezer forint fölötti árat is kifizet új gazdája. Az adás-vétellel egyrészt nagyobb magángazdaságok alakulnak ki, másrészt vannak olyan gazdasági társaságok, amelyek 20-30 tulajdonost is rábeszélnek, és táblaméretben veszik a földet – egyelőre titokban.
Bács-Kiskun megyében először akkor kezdett emelkedni a föld értéke, amikor az M5-ös autópálya nyomvonalát kijelölték. Ma a sztráda mellett lévő termőföldek ára aranykoronánként eléri a 25 ezer forintot. De nemcsak az autópálya mellett volt emelkedés: Tázláron egy hektár föld ára 20-25 ezer forint, míg a szőlő- és gyümölcsültetvényekért – állagtól függően – 100-500 ezer forintot is elkérnek. Megkezdődött a termőföld koncentrációja is. A szövetkezetek és a társas vállalkozások a földtörvény módosítására várnak, mert szeretnének végre termelőeszközhöz jutni, s mindez tovább emelheti a föld árát. Bács-Kiskun megyében sem ritka a zsebszerződés, főleg német állampolgárok vásárolnak itt földet. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetséget már többször is megkeresték külföldi befektetők, akik legálisan szeretnének 100-300 hektárnyi birtokot vásárolni.
Csongrád megyét még nem fedezték fel a hosszabb távra gondolkodó vásárlók, a termőföldek hivatalos forgalma elenyésző. Az elmúlt három évben mindössze 3 ezer adásvételi szerződés jutott el a megyei földhivatalhoz – a csongrádi 375 ezer hektárnyi termőföldnek alig 1-2 százalékát adták el. Némi mozgást akkor lehetett érzékelni, amikor elkezdődött a részarány-földek kiadása. Akkor az egyébként jobb minőségű szántók aranykoronánkénti ára ezer forint körül volt, de ma már eléri a 2-2,5 ezer forintot. Új tulajdonosok különösen a városok közelében és a várható építkezések környékén bukkannak fel. Újszeged Marostő városrészében például – ahol rövid időn belül családi házak tucatjai épülhetnek meg – hektáronként már 1 millió forintot is kérnek. Ennél sokkal kevesebbet lehet tudni a zsebszerződésekről. Becslések szerint 20-30 ezer hektár föld tulajdonlásáról születtek ilyen megállapodások, amelyek egyelőre a fiók mélyén várakoznak, nyilvánosságra csupán a hivatalos haszonbérleti szerződések kerülnek.