Az új tb-testületeknek a jelenlegi önkormányzatok mandátumának eredeti lejártát, azaz június 16-át követő 60 napon belül kell megalakulniuk. A grémiumok munkaadói és munkavállalói oldalának képviselőit egyaránt az érdekvédelmi szövetségek országos szövetségei delegálhatják. A döntést kizárólag az MSZP képviselői támogatták – megfigyelők szerint ez is része a szocialisták és az MSZOSZ közötti alkunak. Az SZDSZ azt szerette volna, ha az önkormányzatokban a munkavállalókkal és a munkaadókkal egyenlő arányban kaptak volna helyet a betegek, a nyugdíjasok, valamint a helyi önkormányzatok képviselői. Az ellenzéki pártok ezzel szemben átmenetileg felügyelőbizottságot javasoltak a tb-alapok élére. A szocialista frakciónak végül – tagjainak fegyelmezett szavazási részvételével – sikerült elfogadtatnia a törvénymódosítást, ám a döntés azonnal tiltakozást váltott ki, ami azóta sem csillapult. A Fidesz-MPP egyik képviselője egyenesen úgy fogalmazott, hogy az igennel voksolók a korrupcióra szavaztak. Emlékeztetett arra, hogy a parlament, s benne a szocialista frakció is megszavazta azt a parlamenti bizottsági jelentést, amelyben az egészségbiztosítási önkormányzat tevékenységéről feketén-fehéren az áll: a testület megsértette saját szabályait és a törvényeket, továbbá felelőtlenül bánt a rábízott vagyonnal. Egy szocialista képviselő erre válaszul elismerte: maguk sem értenek egyet a jelenlegi önkormányzatok tevékenységével, ám a delegálást mégis indokolttá teszi az elv, hogy a munkaadók és a munkavállalók hasonló procedúra révén jussanak mandátumhoz. Keller László, a népjóléti minisztérium politikai államtitkára egy későbbi nyilatkozatában egyenesen pozitívan értékelte az önkormányzatok továbbműködését. Az államtitkárnak amiatt sincsenek alkotmányossági aggályai, hogy az egymás közötti megegyezés elmaradása esetén a mandátumokat az 1995-ös üzemi tanácsi választások eredményei alapján osztják majd fel a szakszervezetek.
Márpedig az ezt kifogásoló Munkástanácsok Országos Szövetsége már a múlt héten arra kérte Göncz Árpádot, hogy ne írja alá a tb-igazgatási törvénymódosítást. Az érdekképviseleti szervezet azt kifogásolja, hogy a választás idején a munkavállalók nem tudták, miről döntenek. A hét elején azután a Fidesz-MPP, a KDNP és az MDF parlamenti frakciójának egy-egy képviselője is azonos tartalmú levélben fordult a köztársasági elnökhöz. A három politikus ugyanezen beadványát az Alkotmánybírósághoz is eljuttatja: a törvényt az alkotmányba ütközőnek tartják, mivel a munkáltatók “vagyoni cenzus” alapján kapnának képviselői helyeket, továbbá a munkavállalói helyek egy olyan választás alapján kerülhetnek felosztásra, ahol a választók nem voltak tudatában választásuk jogi következményeivel. A köztársasági elnökhöz azért fordultak a képviselők, mivel a döntés előtti AB-normakontrollt már lekésték (a most várható alkotmánybírósági döntésnek viszont nincs halasztó hatálya), s csak akkor nyílna lehetőség a “visszajátszásra”, ha az elnök aláíratlanul visszaküldené a törvényt a parlament elé.