PÁRIZS: A HATALOMVÁLTÁS GAZDASÁGA – Ellentmondásos örökség

A legfrissebb gazdasági adatok szerint Franciaországban ismét melegszik a konjunkturális klíma. A választások után hivatalba lépő baloldali kormány megkísérli majd ezt kihasználni, ám egyszersmind meg kell küzdenie azokkal a szerkezeti problémákkal, amelyeket a konjunktúra részben elkendőzött.

A szocialista Jospin miniszterelnök baloldali koalíciós kormánya konjunkturális szempontból kedvező örökséget kapott. A legfrissebb gazdasági mutatók szerint Franciaországban élénkül a konjunktúra, amelynek hordozója nemcsak az erős exporttevékenység, hanem a növekvő belföldi kereslet is. Terjed az a vélemény, hogy a bukott Juppé-kormány által 1997-re kilátásba helyezett 2,3 százalékos (előző évben 1,3 százalék) GDP-növekedést biztonsággal elérik, sőt valószínűleg túl is teljesítik. Az állami Caisse des Dépóts et Consignations a GDP növekedését az első negyedévben 0,5 százalékra becsüli, és azzal számol, hogy ez a második negyedévben 1,1 százalékra gyorsul.

A trendváltás jelei a vállalati világban a leglátványosabbak: a francia cégek többségénél végrehajtott vagy folyamatban lévő szerkezetváltások javították a rentabilitást és a pénzügyi struktúrát. Egy év óta átlagban a csődök száma sem nőtt. A történelmileg is alacsony nominálkamatok könnyítik a pénzügyi terheket. A dollár szárnyalása javítja a versenyképességet, ezzel pedig az exportgazdaság forgalmát és nyereségét is.

Pangás uralkodik viszont a vállalati beruházásoknál. A tartózkodást elsősorban az ipar 75 százaléknál alacsonyabb kapacitás-kihasználása magyarázza. A virágzó nagy konszernek is az adósság felszámolását tekintik az első feladatnak, és nem a kapacitások növelését. Noha megkezdődött a raktárak feltöltése, az állóeszköz-beruházások csak vontatottan indulnak be. Megfigyelők 1997-re legfeljebb 3 százalékos beruházás-növekedéssel számolnak.

A választási eredményben döntő szerepet játszott 12,8 százalékos munkanélküliség súlyosan rontja a közhangulatot, a fogyasztói bizalom azonban némileg erősödik. Az eddig meglehetősen ingadozó magánfogyasztás áprilisban 1,5 százalékkal nőtt, az előző év hasonló időszakához képest az emelkedés 1,7 százalékos.

A magánfogyasztás növekedése költségvetési szempontból is jelentős, mert a forgalmiadó-befizetések az állami költségvetési bevételek majdnem 50 százalékát teszik ki. Amint azt a pénzügyminisztérium közölte, március végén ezek 306,9 milliárd frankos értékkel 3,3 milliárd frankkal az előző évi szint alatt maradtak. Az államháztartás hiányát a Juppé-kormány csak igen szerény mértékben, 2,5 százalékkal csökkentette. Ráadásul nem járt sikerrel az állami társadalombiztosítás hiányának visszaszorítása, noha az általános adóteher 44,7 százalékos maximumot ért el (1996. 44,1). Ez a hatalmas költségvetési nyomás, a magas munkanélküliség és a továbbra is fennálló szerkezeti problémák együtt azt jelentik, hogy a Juppé-kormány két hivatali év után nagyon is kétértelmű örökséget hagyott baloldali utódjára.

Címkék: Hetilap: Gazdaság