A Földön naponta ötszáz ember hal meg munkavégzés közben. Az emberéleteken túl a munkahelyi kockázatok mérséklése gazdasági tényező is: a termelés folyamatosabbá és tervezhetőbbé válhat, de csökkennek a kieső munkaerő helyettesítésével járó többletköltségek is.
A vállalatok munkavédelmi elkötelezettségét bizonyító BS 8800-as tanúsítási rendszer tematikájában az ISO 14001-es Környezetvédelmi Irányítási Rendszerhez hasonlít (lásd Figyelő, 1997/16. szám), így a cég akár erre építve is bevezetheti a BS 8800-at.
Magyarországon eddig három cég szerezte meg az ISO-14001-es tanúsítványon alapuló KIR-t, és több tucatnál a közeljövőben várható bevezetése, így nálunk ez kézenfekvőnek látszik. Igaz, még ISO vezetőtestületénél is kétkedéssel fogadták a tanúsítvány azonnali megalkotását: tavaly szeptemberben Genfben elutasították a kezdeményezést. Az ellenzők szerint az újabb irányítási szabvány megszerzése és feltételeinek megvalósítása már nem biztos, hogy behozza a rá költött pénzt.
A nemzetközi munkavédelmi szabvány megteremtésének hívei elsősorban azzal nyugtatják meg a kétkedőket, hogy néhány éven belül valószínűleg egy Integrált Irányítási Rendszerben (TQM, Total Quality Management) egyesül az ISO 9000-es, az ISO-14001-es és a BS 8800-as jövőbeni nemzetközi változata, és e kör nem bővülne tovább. Másrészt kutatások szerint a munkavédelmi rendszer átláthatósága, fejlesztése anyagi hasznot hoz a tulajdonosnak.
Amíg nem születik meg az akkreditálási rendszer, az erre hivatott nagynevű auditorok nem tanúsíthatják a BS 8800-at, mivel nem szabványról, hanem irányvonalról van szó. A hivatalos nemzetközi szabvány megjelenéséig a cégeknek vélhetőleg meg kell elégedniük azzal, ha a BS 8800-ast az ISO-14001-es “alá” építik be.
Az első magyarországi fecskének a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. számít. Felkészítőjük, a budapesti Szenzor P-E Kft. marketing-igazgatója, János Tibor László lapunknak elmondta: a cégnél még legalább egy évig dolgoznak, hiszen az ISO-14001-es és a BS-8800-ast egyszerre kívánják bevezetni.
A felkészítő team első lépésként feltérképezi a technológiából, a szervezettség szintjéből, a környezeti hatásokból, illetve a munkatársak “kihagyásaiból” várható veszélyforrásokat. Az irányelv az embert veszélyeztető mechanikai, elektromos, vegyi, sugárzás-, tűz-, és robbanásveszélyt pontozási rendszer szerint osztályozza. Érdekes módon kimaradt a dokumentumból a biológiai-, vagyis a fertőzésveszély. Speciális szakértelmet igényel emellett az “általános szociális veszélyek” feltérképezése, vagyis a munkahely környezetéből várható természeti, illetve társadalmi veszélyforrások elemzése.
A felmérés után a cégvezetés feladata meghatározni a fejlesztés irányát. Ennek nyomán akcióprogramokat szerveznek, a végrehajtást rendszerbe foglalva, a tervek minden elemét személyi felelősséghez kötve, s kiemelve a főbb technológiai veszélyeket. Ellentétben az ISO-14001-es tanúsítvánnyal, itt nem a törvényesség betartatása a cél, hiszen Róth Péter, a szintén felkészítő ConsAct munkatársának véleménye szerint a törvény igen korszerű és általában be is tartják azt; sokkal inkább az előírásokon felüli biztosítás.
A BS 8800 bevezetésének költsége a Szenzor P-E számításai szerint megfelel az ISO-9000 bevezetésének.
Ma egyébként világszerte több sztenderd igyekszik a BS 8800-ashoz hasonló rendszerminősítést adni. Ilyen az ausztrál DR 96311, a norvég Detnorske Veritas dolgozata. A felkészítők mai kaotikus világában azonban a vállalatvezető egyelőre lehetőleg ne higgyen azoknak a tanácsadóknak, akik munkavédelmi tanúsítvány címén az ISO-25000-es vagy az ISO-17000-es szabványt ajánlják.