A tavalyi 19,9 milliárd szálas hazai cigarettatermelés és a minimális legális import mellett 3 milliárd szálra tehető az illegális cigarettabehozatal és -forgalmazás – mondta lapunknak Patai András, a Dohányipari Szövetség főtitkára annak kapcsán, hogy elkészült a Procenzus egész országra kiterjedő kutatása az illegális cigarettakereskedelemről. A felmérés során 75 piacon és közterületen összesen 641 illegális elárusítóhelyet észleltek. A kis piacokhoz vagy a közterületekhez a tapasztalatok szerint egy-két, míg a budapesti és kelet-magyarországi piacokhoz akár több tucat elárusítóhely is tartozik. A keleti megyékben sokszor teljesen nyíltan vagy legálisnak látszó áruk közé keverve rakják ki az árusok a portékát. A felmérés során a kérdezőbiztosok 79 féle cigarettát találtak, összesen 1234 esetben. Közülük ezernél több alacsony minőségű termék volt, 46 márkát nem is gyártanak Magyarországon. Az illegális cigaretták értékesítésében a Magnum vezet, s az élboly márkái (Dacia, Carpati, Lishipai) nevükben hordozzák feltehető származási helyüket. (A piacfelosztásról lásd táblázatunkat!)
A feketepiacokon 33 olyan márka is előfordult, amely színvonalas nemzetközi vagy hazai terméknek számít, arányuk azonban csupán 14 százalék a felmért összértékesítésben. E kisebb csoportba tartoznak a csempészett, manipulált, átcsomagolt, lopott és a jövedéki engedély nélkül árusított hazai gyártású termékek. E csoport közel negyedét teszi ki a Marlboro, majd a Sopianae Multifilter és az L & M következik a sorban.
A vásárlók szociológiai összetételét vizsgálva kiderült: elsősorban a 20 ezer forint alatti egy főre eső nettó jövedelemmel rendelkező férfiakról van szó. A stabil feketepiaci beszerzési lehetőséget mutatja, hogy a válaszadók ötven százaléka elsődlegesen piacon és közterületen vásárolja meg az elfüstölnivalót. A feketepiacokon jellemző a nagybani beszerzés: a legtöbben 6-10 dobozzal vesznek egy alkalommal, negyedük pedig 10 csomag felett vásárol.
Cigaretta-feketepiaccal leginkább az északkeleti megyék szennyezettek. Kiemelkedő koncentrációt jelez a “hőtérkép” Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben, ahová a határ közelsége miatt könnyebb eljuttatni, s a kispénzű vevőknek eladni is a csempészcigarettát. Ezekkel a térségekkel csak Budapest veheti fel a versenyt, ahová a távolság ellenére nagy mennyiségű illegális cigi jut. Az ország egyébként (e tekintetben is) szinte kettészakad a Duna mentén: Kelet-Magyarországon közepes erősségűnek mondható a cigaretta-feketepiac, míg a Dunántúlon Komárom, Veszprém és Baranya megye kivételével szinte ismeretlen ez az értékesítési forma. A megfigyelés időszakában az illegális elárusítóhelyeken egy óra alatt eladott cigarettamennyiség összesen 17,5 ezer doboz volt, ebből biztosan külföldi eredetű volt 16 ezer.
A tanulmány végkövetkeztetése: az országba illegálisan bekerült áru határon belüli lefülelése nem bizonyult hatékonynak; a magas kereslet miatt az árusok vélhetőleg mindenfajta tiltás és ellenőrzés ellenére meg fogják találni az értékesítés módját. A kereslet elsősorban az infláció, az elszegényedés, a munkanélküliség, a túladóztatás miatt jelentős, és rövid távon valószínűleg nem is fog csökkenni. Jellemző például, hogy az ellenőrzések hatására a piacok mellett, azok terültén kívül nyitják ki “boltjukat” az árusok. A felmérést végzők tapasztalatai szerint Budapesten és Kelet-Magyarországon kevésnek bizonyul a rendőri és hatósági ellenőrzés és a nagy összegű bírság. Az ellenőrzésnek ugyanis általában előre híre jön, az árusok a “füles” alapján rendkívül gyorsan el tudnak tűnni, majd az ellenőrzés után gyorsan visszatérnek vagy új helyen folytatják az árusítást. Gyakori az ismeretségre épülő terjesztés is: néhányan televásárolják a gépkocsijukat majd otthon előzetes megállapodás alapján értékesítik az árut. A jól szervezett állandó csoportok esetében gyakori a termékváltás, amit vélhetőleg ma már a kereslet változó fizetési kondíciója és minőségi igénye is irányít. A feketekereskedelem alkalmazkodóképességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az a “fehérnek” számító régióban lévő Taszáron is látványos virágzásnak indult.