Az előzetes elképzelések szerint 1999. január 1-jétől megszűnik a “borítékos fizetés” a kormányzati szervezeteknél, és a köztisztviselők, közalkalmazottak is csak banki átutalással juthatnak hozzá munkabérükhöz. Ezzel párhuzamosan a bankok azt szeretnék elérni, hogy lehetőségük legyen az üzleti kártyákhoz hasonló plasztiklap kibocsátására a kincstári körbe tartozó állami szervezetek számára is.
Bár a hitelintézetek készen állnak a kincstári szervezetek (minisztériumok, kereskedelmi képviseletek) fizetéseit lehetővé tevő kártyák kibocsátására, a jogszabályok egyelőre nem fogalmaznak világosan azzal kapcsolatban, hogy ez lehetséges-e – mondta el a Figyelő kérdésére Várkonyi Edit, az OTP Bank ügyvezető igazgatója. A kártyakibocsátás ugyanis a legtöbb hitelintézetnél számlavezetési kapcsolatot is feltételez az ügyfelekkel, a kincstári szervezetek azonban két éve csak az Államkincstárnál vezethetik a számlájukat – kivéve, ha erről külön jogszabály másképpen rendelkezik. Ez a törvényi kivétel mindenesetre az ügyvezető igazgató szerint reményt ad arra, hogy a különféle készpénzkímélő fizetési megoldások ne csak a gazdálkodó szervezetek körében terjedjenek el. Ez már csak azért is indokolt lenne, mert bizonyos minisztériumoknál (Külügyminisztérium; Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium) kifejezetten nagy pénzforgalom bonyolódik le, egyelőre főleg készpénzben.
Ehhez azonban szükség lenne a már meglévő jogszabályok módosítására. Erre jó apropó lehet, hogy 1999. január 1-jétől a közalkalmazottak, köztisztviselők kizárólag átutalással juthatnak majd hozzá javadalmazásukhoz, azaz az állami szervezeteknél is megszűnik a “borítékos fizetés”. Ezzel egy füst alatt akár azt is jogszabályba lehetne foglalni, hogy a minisztériumok, állami szervezetek tisztségviselői a feladatuk ellátáshoz szükséges kifizetéseket (például külföldi utazások esetén a valutafelvételt) kártyával bonyolíthassák le. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy az Államkincstár engedjen lekötni bizonyos összeget a kincstári szervezetek számára a kereskedelmi bankoknál vezetett számlán. Megoldható lenne – bár technikailag jóval bonyolultabb – az is, hogy a kincstári kártyák tisztán hitelkártyák legyenek (ez azt jelenti, hogy nem kell külön számlán elhelyezni fedezeti összeget a használatukhoz). Ez esetben a bankok a számlán mutatkozó forgalom ellentételezését inkasszó formájában nyújtanák be a kincstárhoz. Ennek a megoldásnak a kockázata természetesen jóval magasabb volna a hagyományos debit-cardok használatánál, ám szinte biztos: a kincstár fedezetvállalásával a bankok jó része hajlandó lenne e rizikót vállalni.
Arra a kérdésre, hogy hány bank lenne hajlandó ilyen szolgáltatások nyújtására, az OTP Bank ügyvezetője elmondta: a kártyapiacon, különösen az üzleti kártyák piacán ma már igen erős versenyhelyzet van a kereskedelmi bankok között, és a nagyobb hitelintézetek zöme már rendelkezik az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrával. Az is megoldás lehet azonban – és erre már a jelenlegi jogszabály is lehetőséget adhat -, hogy egyetlen bankot jelöljenek ki készpénzkímélő fizetési megoldások nyújtására a kincstári szervezetek számára. Az OTP Bank egyébként már meg is tette első lépeseit az állami szervezetek felé azzal, hogy a nála számlát vezető mintegy két-két és fél ezer önkormányzat számára is lehetőséget ad akár nemzetközi, akár belföldi üzleti kártyák igénylésére. Ezeknek a kártyáknak a kondíciói azonban nem sokban térnek el a hagyományos üzleti kártyákétól, hiszen az önkormányzatoknak – ellentétben a kincstári szervezetekkel – megadatik az a lehetőség, hogy számlájukat valamelyik kereskedelmi banknál vezessék.
Ennek ellenére az a szakértők tapasztalata, hogy az állami szervezetek ma még nem szívesen élnek a készpénzkímélő fizetési formák adta lehetőségekkel. Az OTP önkormányzati ügyfelei közül főleg a nagyvárosok polgármesterei veszik igénybe az üzleti kártyákat arra, hogy személyes kiadásaikat (utazás, reprezentáció) ily módon egyenlítsék ki. Ezzel együtt a bank illetékese szerint a közeli jövőben a kincstári szervezetek is fokozatosan “leszoknak” majd a készpénzes fizetésekről.
Hasonló véleményen van Keményné Koncz Ildikó, a Raiffeisen Unicbank illetékese is. Szerinte az Államkincstárral való megegyezés kérdése, lesz-e a jövőben a kereskedelmi bankoknak lehetőségük arra, hogy a kincstári szervezeteket is felvegyék kártyával rendelkező ügyfeleik közé. Azt viszont a Unicbank szakértői elengedhetetlenül fontosnak tartják, hogy a hitelintézetek között – hasonlóan a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott szolgáltatásokhoz – versenyhelyzet alakulhasson ki, és ne egyetlen bank monopóliuma legyen a kincstári szervezetek pénzügyi kiszolgálása.
A Raiffeisen Unicbank egyébként szintén azon hitelintézetek közé tartozik, amelyek az utóbbi időben aktív tevékenységet folytatnak az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások területén. A hitelintézet a helyi önkormányzatoknak is ajánlja Visa Electron típusú kártyáját, amely egyaránt alkalmas áruvásárlás kiegyenlítésére, illetve pénzkiadó automatából való készpénzfelvételre. A kártya kondíciói egyediek, általában az adott önkormányzat pénzügyi helyzetétől és számlaforgalmától függenek. A bank illetékese mindenesetre úgy látja: a közeljövőben várható kormányzati intézkedések hatására a mintegy háromezer kincstári szervezet jó része is áttereli majd pénzforgalmának egy részét a kereskedelmi bankokhoz. A Unicbank az önkormányzatok számára már kínálja azokat a munkabér-számlákat, amelyek révén a dolgozók átutalással juthatnak hozzá fizetésükhöz. Ezek pedig arra is alkalmasak lehetnek, hogy az állami szervezeteknél 1999. január 1-jével bevezetendő “fizetési reformot” követően a köztisztviselők, közalkalmazottak számlájául szolgáljanak. A Unicbank havonta egy készpénzfelvétel után nem számol fel jutalékot, így megfelel annak a törvényben meghatározott feltételnek, mely szerint a pénzhez jutást ingyen kell biztosítani a köztisztviselők számára.
Az mindenesetre már most világosan látszik: a hitelintézetek gőzerővel készülnek arra, hogy ügyfélkörüket a munkabér-számlák vezetésével és kártyaszolgáltatás nyújtásával a kincstári szervezetekkel is bővítsék. Kérdés azonban, hogy az Államkincstár által vezényelt pénzforgalmi reform – az önkormányzatokhoz hasonlóan – ezen a területen is teret enged-e majd a piaci viszonyoknak, vagy pedig egyetlen bank privilégiumává teszi az állami szervezetek pénzügyi kiszolgálását.