Régiónkban (a hajdani KGST országaiban) az IT-termékek piaca 6,4 milliárd dollár: szinte csepp a tengerben. Összehasonlításul: az EU-országokban 1996-ban csak szoftverekre és informatikai szolgáltatásokra 104 milliárd dollárt fordítottak. Kelet- és Közép-Európa legfejlettebb IT-piaca Csehország, ahol az ágazat évi forgalma 1,2 milliárd, lakosonként 112 dollár. A legkisebb fizetőképes keresletű IT-piac pedig Ukrajnáé, ahol egy főre mindössze 3 dollár informatikai kiadás jut évente.
A vállalatoknak viszonylag kevés szabad forrásuk van informatikai fejlesztésekre, elsősorban hosszú távú célokat szolgáló nagyobb összegű beruházásokra. A GDP arányában is keveset fordítanak a térség országai IT-re, ám a növekedés kétségtelen. Csehországban az informatikai kiadások megközelítik a GDP 6 százalékát, ami az EU-átlag csaknem felének felel meg. Lengyelországban ez az arány mindössze 1 százalék, de az előrejelzések szerint négy esztendőn belül eléri a 3 százalékot.
Az informatikai termékek és fejlesztések iránt igen nagy az érdeklődés és az igény térségünkben. A bankágazat, a gyártás, az adminisztráció, s nem utolsósorban a nagyszámú kisvállalkozás hatalmas piacot és lehetőséget jelent az informatikai szállítóknak és szolgáltatóknak. A vállalatok privatizálását követő tömeges reorganizáció általában átfogó informatikai fejlesztéssel jár együtt, hiszen a talponmaradás üzleti stratégiájának fontos eleme az IT-beruházás.
Mind több jel mutat arra, hogy Európa középső és keleti részén “beérik” az IT-piac. Az előrejelzések szerint 1998 lesz az első év, amikor többet fordítanak majd szoftverre és IT-szolgáltatásokra, mint a “vasnak” becézett hardverekre. S minél árnyaltabb lesz a kereslet, annál több üzleti lehetőség nyílik majd a kapcsolódó üzletágak, többek között a számítógép-ipari tanácsadás, a multimédia és az Internettel is összefüggő szolgáltatások számára.
A világ IT-ipara térségünkben is igyekszik magát “helyzetbe hozni”, hiszen a következő években ígéretes piacra számíthat. Jelentős összegeket ruháznak be hosszú távú projektekbe a hálózati rendszerek fejlesztésére, ezek felhasználására és kiszolgálására. A távközlési cégek például nagy összegeket fordítanak az adattovábbítás minőségének és sebességének fejlesztésére. Még az erőművi cégek is igyekeznek eddigi zártláncú hírközlési rendszereiket az adatátvitel szolgálatába állítani.
Ahogy növekszik a verseny a régió IT-piacán, úgy igyekeznek minél nagyobb piaci részesedésre szert tenni a nemzetközi és a helyi IT-cégek. A multinacionális vállalatbirodalmak felgyorsították beruházási tevékenységüket a térségben: az IBM például megháromszorozza merevlemez-meghajtó gyártását Magyarországon, s ezzel ebben a “műfajban” a legnagyobb IBM-gyár hazánkban van.
De a helyi cégeknek is van mit keresniük. Csehországban például a 20 legnagyobb IT-forgalmazó 1995-ben 20 százalékos forgalombővülésről adott számot, s hasonló mértékű volt a növekedés 1996-ban is. Mind a lengyel, mind pedig a magyar piacon igen erős hazai cégek tevékenykednek, elsősorban a hardverek területén. A vezető helyi hardvercégek szinte mindegyike szorosan együttműködik az amerikai Microsofttal. Lengyelország két legerősebb – a tőzsdén is jegyzett – IT-vállalata, a rendszerintegrátor ComputerLand és a hardveres Optimus pozícióik megtartása, illetve megerősítése érdekében nyugati szakmai befektetőket keres.
Mintegy 10 ezerre tehető térségünkben azon vállalatok, vállalkozások száma, amelyek viszonylag olcsó személyiszámítógép-klónokat forgalmaznak. E cégek értékesítési adatairól nem készül összesítő statisztika, annyi azonban bizonyos, hogy a hardverpiacon jelentős részesedést tudhatnak magukénak. Sok cég foglalkozik összeszereléssel: olcsó részegységeket vásárolnak, hogy ezeket kiváló minőségű chipekkel “házasítsák össze”. Az összeszerelők egy része persze engedély nélkül, illegálisan működik. Az informatikai vállalatok magyarországi szövetségének adatai szerint a számítógépek értékesítésének mintegy egynegyede a feketepiacon történik, a chipimportban pedig 90 százalékos a feketepiac részesedése. Az olcsó klónok ára körülbelül fele a márkás termékekének, miközben kontinensünk nyugati felén az árkülönbség csak 30 százalékos. Fontos megjegyezni, hogy térségünkben a személyi számítógépek ára gyakorlatilag megegyezik az európai uniós árszínvonallal, s jóval magasabb, mint az Egyesült Államokban.
Igencsak nagy gondot okoz a jelentősebb helyi cégek számára az illegális szoftverek magas aránya, valamint az olcsó klónok áradata. Ebben a helyzetben a nagy cégek úgy próbálnak előnyre szert tenni, hogy ügyfeleiknek jobb szolgáltatásokat, szervizt és gyakorlatilag teljes körű szakértelmet kínálnak. Komplett hardver- és szoftver-csomagokat ajánlanak, részt vesznek a rendszerek beüzemelésében, integrálásában és adaptálásában.
Hasonló gyakorlatot követnek a szoftvercégek is. A svéd International Financial Systems például 60 képviseletet tart fenn Lengyelországban, s kiváló szoftver-tanácsadási szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. A térség jelentősebb informatikai cégei számára ma már egyértelmű, hogy a mind élesebb verseny jelentős beruházásokat, befektetéseket igényel. Figyelmet kell fordítaniuk a kutatásra és fejlesztésre, nagy vásárlókat kell megcélozniuk. Egyúttal hasznos, ha szövetségre lépnek helyi vagy/és nemzetközi informatikai vállalatokkal.