Franciaországban a baloldal elsöprő választási győzelmével az eddigi kételyek – lehet-e, kell-e ragaszkodni a Maastrichtban kitűzött, sok szociális feszültséggel járó kritériumokhoz? – az eurót fenyegető realitássá léptek elő. Jospinék hatalomra kerülése egyet jelenthet azzal, hogy Párizs feladja a legkényesebb követelmények teljesítését.
Az államháztartás rendbetétele ugyanakkor Bonn számára is egyre elérhetetlenebb célnak tűnik. A német kormány elképzelése, amely a jegybanki aranykészletek újraértékelésével akart a költségvetési hiány mérsékléséhez szükséges bevételhez jutni, kemény ellenállásba ütközött: a Bundesbank központi tanácsa éles hangon emelt szót a kormány terve ellen. A jegybank vezetése szerint az arany- és devizatartalék átértékelése ugyan pénzügypolitikailag kivitelezhető, ám ellentmond a német hagyományoknak, és sérti a Bundesbank függetlenségét.
Theo Waigel pénzügyminiszter a hónap közepén, a szokásos tavalyi adóbecslés ismertté válása után ismertette azt az elképzelését, hogy az aranytartalék újraértékelése jelentősen megnövelné a Bundesbank nyereségét, amellyel viszont törleszthetnék az állam adósságának egy részét. A kamatterhek ily módon való csökkentése számottevően enyhítene a költségvetés helyzetén. Helmut Kohl kancellár keresztény-liberális kormánya 53,3 milliárd márka deficitet irányzott elő erre az évre, és ezzel Németország meg tudna felelni a közös pénzrendszerhez való csatlakozás maastrichti követelményeinek. Az év eddigi adatai szerint ugyan jó esély van arra, hogy a gazdasági növekedés a tavalyi 1,4 százalék után elérje a 2,5 százalékot, ám az adóbevételek jócskán elmaradnak az előirányzott mértéktől, és a helyzetet a vártnál lényegesen nagyobb munkanélküliség is rontja.
Az ellenzék mellett a vezető gazdaságkutató intézetek is élesen bírálták csütörtökön a német kormányt. Helmut Kohl kancellár és Theo Waigel pénzügyminiszter a Bundesbank rosszallására válaszolva megerősítették: kitartanak az arany- és a devizatartalék újraértékelése mellett. A kormány elképzelése szerint a jegybanktörvény módosításával kényszerítik rá a Bundesbankot az átértékelésre. Annak a törvényes előírásnak a megváltoztatásáról van szó, amely szerint az aranytartalékot beszerzési áron tartják nyilván. A jegybank jelenleg 2956 tonna aranyat őriz a széfjeiben, és ezt eddig 13,7 milliárd márkára értékelték. Szakemberek szerint azonban a piaci értéke több mint 50 milliárd márka. A pénzügyminiszter azt szeretné, ha a piaci árat el nem érő, de azt megközelítő új ár megállapításával megnövekedne a jegybank évi nyeresége, amely az államot illeti. Az újraértékelésből származó hasznot – egy további törvénymódosítással – még az idén kivennék, és a keletnémet szocialista rendszertől örökölt 350 milliárd márka adósság csökkentésére fordítanák.
Rolf Pfeffekoven, a kormány számára évente átfogó gazdasági elemzést készítő, “bölcsek tanácsának” nevezett szakértői testület vezetője szerint a kormány árt a Bundesbank évtizedek alatt megszerzett tekintélyének, és csökkenti a majdani közös valuta, az euró iránti, egyébként is csekély lakossági bizalmat. A bonni kormány most ugyanolyan könyvelési trükköt hajt végre, mint amilyet korábban kifogásolt az olaszoknál és a franciáknál – mondta a gazdaságkutató professzor.
A hét végén tovább fokozódott a feszültség a német kormány és Hans Tietmeyer jegybankelnök között. A Der Spiegel szerint a jegybankelnök az euró elhalasztása mellett érvelt, és bár a Bundesbank irányítója cáfolta a lapértesülést, a kételyek nem gyengültek. A vitát egyébként a német kötvénypiac is megsínylette: a tízéves futamidejű államkötvény kamata, amely február közepén 5,47 százalékon volt, május 30-án 5,95 százalékra szökött fel. A márka pozíciói is romlottak; ennek tudható be többek között, hogy a választások okán igencsak sérülékeny francia frank árfolyama mindössze 1 centime-mal süllyedt a francia parlament feloszlatása előtti szinthez képest. A hét végén 3,38 frankos márkaárfolyamot jegyeztek a valutapiacokon.
A párizsi tőzsde, amely hidegvérrel készült a választások első fordulójára, az elmúlt héten elbizonytalanodott: a CAC 40 heti mérlege 6,48 százalékos veszteséget jelzett. A szocialista győzelmet jelentő választási eredmények ismertté válása után hétfőn a párizsi tőzsde indexe, a CAC 40 12,6 pontos veszteséggel 2571,4 ponton zárt, a frank viszont kissé erősödött a márkához képest: a márkát 3,371 frankon jegyezték.