Számok tükrében

Hazánk ipari és kereskedelmi teljesítményéből az informatika mintegy 5 százalékot képvisel. Nyugat-Európában a vállalkozások bevételük mintegy 1,5-2 százalékát költik informatikára; hazánkban a szakértők szerint kevesebb mint 1 százalékát. Ennek ellenére az informatikai cégek üzletmenete érzékletesen jelzi a gazdaság általános állapotát: ha sok hardvert-szoftvert vásárolnak, az valamiféle fellendülés reményét csillantja fel.

Az első negyedév értékesítési eredményeit a számítástechnikai termékekkel, szolgáltatásokkal kereskedők többsége igen elégedetten szemléli, s egész évre az előző évieknél nagyobb keresletet, piacbővülést vár. Hogy ezt a statisztikák is így regisztrálják-e, az majd csak jövőre derül ki.

Mindenesetre, az információtechnológiai beruházások alakulását elemző kiadványában az EITO (European Information Technology Observatory) által közzétett adatok és előrejelzések is növekedést jósolnak. Például a nagy teljesítményű számítógépek értékesítésében 200 százalékos emelkedést, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy az 1996-ban hazánkban eladott 2 géphez képest az idénre hatot jósolnak. Összehasonlításul: Ausztriában tavaly 27 nagy teljesítményű számítógépet állítottak üzembe.

A magyar piac még mindig erősen PC-orientált, a hardverpiacon egyértelműen a személyi számítógépek és a nyomtatók a legkeresettebbek. Az asztali személyi számítógépekből tavaly mintegy 120 ezer talált gazdára nálunk – alig háromezerrel több, mint 1994-ben -, az idei előrejelzés 132 ezres keresletről szól. A laptopokból 7500-at adtak el tavaly, az idén talán pár százzal többet fognak. Az EITO szerint összességében mintegy 9-10 százalékkal (ecu-ban számolva) több értékű információtechnológiai eszközt vásárolnak majd a magyar vállalatok, intézmények, mint az előző évben. Leginkább a unixos gépek, a PC-k, az adatkommunikációs hardverek és az irodai elektronikus eszközök vásárlása nő. A legerősebb felvevőpiac a privát vállalatok, a pénzügyi intézmények és a kormányzati-államigazgatási szféra lesz. Nő a szoftverek és a számítástechnikai szolgáltatások iránti igény, tavaly erre fordították az informatikai beruházások 42 százalékát.

Ha az európai piac információtechnológiai beruházásait nézzük, egészen csekély a kelet-európai országok részesedése: mindössze 4 százalék a 154 milliárd ecu-ből. A beszerzések növekedését ugyan e térségben csaknem kétszer akkorára becsülik, mint az egyéb területeken (13,3 százalék a 6-7-tel szemben), ez azonban igen kevés az elmaradás behozásához.

A piackutató intézet előrejelzéseit megerősítik a magyar PC-piacon megfigyelhető jelenségek is. Tavaly ősszel elindult egy technológiai váltás, amelynek során tömegesen cserélik le a vállalatok, intézmények az elavult, selejtezésre érett, néhány éves PC-ket. Rákényszerítik erre őket a szinte féléves gyakorisággal megjelenő újabb és újabb szoftververziók is, amelyek mind gyorsabb processzort, több memóriát, azaz korszerűbb gépeket igényelnek. A magyar szoftvervásárlóra egyébként jellemzőnek tartják, hogy szeret mindent gyorsan kipróbálni; egyes helyeken meglepő sebességgel állítják át a vállalatokat egy-egy újabb kiadású program alkalmazására. Az internetes, hálózati világ beköszönte ugyancsak hardver- és szoftvercserére, bővítésre készteti a versenyben maradni akaró vállalkozásokat.

Egy számítástechnikai beruházás összköltségeiből szakértői vélemények szerint a hardver és a szoftver együttesen is csak kb. 25 százalékot jelent, a többi az üzembe állításra, az oktatásra, a karbantartásra, a szervezésre stb. megy el. A számítástechnikai eszközök alkalmazási költségeinek csökkentése előtérbe került a PC-gyártásban, -forgalmazásban is. A Gartner Group egyik felmérése megállapította, hogy a PC-k esetében ebből a költségből mindössze 12 százalék a beszerzési ár, a többi pénz a PC-vel kapcsolatos adminisztrációra (14%), a support biztosítására (17%), illetve a végfelhasználónál keletkező üzemeltetési költségekre megy el. Ezért a gyártók igyekeznek olyan technológiákat és részelemeket alkalmazni PC-ikhez, amelyekkel csökkenthetők a vásárlás utáni költségek. A vevő ma már nemcsak a gép vásárláskori árát, hanem a későbbi költségeket is elezmi.