Szemben az elmúlt évekkel, amikor is az OHE érdeklődés híján csak papíron létezett, ma már van igény ilyen, a cégekről adatot gyűjtő civilszerveződésre – vélik az egyesületnél. A szervezet 1991 végén mindössze tucatnyi vállalat belépésével alakult meg.
A cégek által egy nonprofit szervezetnek feltehetően több bizalommal megadott vállalati adatokat az egyesület az IHB-val feldolgoztatja – tudtuk meg egy múlt heti konferencián Varga Lajostól, az “újjáélesztett” OHE elnökétől. A társaság minősítéseket készít, vizsgálja a tagok bonitását (méghozzá a tömegesség okán viszonylag olcsón), majd ezeket az információkat az egyesület tagjai számára nyilvánossá teszi. A tervek szerint ezen adatokat – kezdetben egyedi megállapodások alapján, később szervezettebb formában – esetleg “körön kívülre” is eljuttatják majd – mondta el kérdésünkre Bódy Sándor, az IHB vezérigazgatója.
Mindezen információs tevékenység nekilódulásának a záloga a bankok hozzáállásában történt változás – azaz a minősítések kötelezővé tétele. Az elnök szerint az OHE eleinte hitelintézetet nem fogad majd tagjai sorába; számukra védnöki, pártoló tagsági szerepet képzelnek el. Bódy Sándor szerint a szervezet egyik fő feladata az lenne, hogy a törlesztések elmaradása miatt mind kevesebbszer legyen szükség a banki biztosítékok érvényesítésére, illetve a felszámolás megindítására. Ehelyett az egyesület más, kisebb költségű technikákat (például az adósság visszafizetésének átütemezését) igyekszik majd javasolni, illetve levezényelni.
Amikor a – kiváltképp kis- és középvállalkozások védelmére alakult – egyesület tömegesen tudhat már maga mögött cégminősítéseket, a banki hitelvizsgálatok remélhetőleg lerövidülnek majd. A szervezet vezetői abban is bíznak, hogy megfordul az a trend, mely szerint a beruházások egyre kisebb hányadát finanszírozzák hitelből. Míg ugyanis 1990-ben még az invesztíciók felének, addig tavaly már csak egyhatodának volt kölcsön a forrása.