Ellentmondásos jeleket tapasztalt a palesztin területek gazdaságát vizsgáló IMF. Az oslói békeszerződés óta eltelt három esztendőben a munkanélküliség megduplázódott, 1996 végén az aktív lakosság 34,2 százalékát sújtotta. A jövedelmek ugyanakkor a korábbi ötödére csökkentek, az egy lakosra jutó átlag 430 dollár. Az ok az izraeli blokád, amelynek intenzitása többször is változott az eltelt időszakban. A terrorcselekmények következményeként a szigorítás szinte megtizedelte az Izraelben dolgozók számát: 1992-ben még 116 ezer palesztin élt a lehetőséggel, 1994-ben 83 ezer, tavaly pedig már csak 25 ezer palesztin munkavállalót tartottak nyilván Izraelben. A folyamat okozta jövedelemkiesést 94 millió dollárra teszi az IMF minden 10 ezer, munkalehetőségtől megfosztott palesztin esetében.
Az izraeli hatóságok által ellenőrzött export veszteségei is jelentősek: a kivitel a GDP 80 százalékáról a 38 százalékára csökkent, s tavaly 1,17 milliárd dollárt tett ki. A befektetések, amelyek 1992-ben a bruttó hazai termék 28 százalékára rúgtak, tavaly a 18 százalékáig süllyedtek, s ennek is mindössze 10 százaléka származott magánforrásokból. A jövedelemcsökkenés, a gazdaság bénultsága olyan mértékű, hogy 1996-ban az áruhiány ellenére negatív inflációt regisztráltak. Amennyiben a politikai és biztonsági feltételek nem romlanak tovább számottevően, úgy Ciszjordánia és a Gázai Övezet költségvetése a tavalyelőtti 112 millió és a tavalyi 52 millió dolláros hiány után az IMF szerint szufficites lehet. Ez jórészt a nemzetközi segélyeknek köszönhető, bár tény, hogy az adóbehajtás javuló eredményessége nagyvonalúbb adományozókká teszi a külföldi szervezeteket. Ez utóbbiak az ígért 2,5 milliárd dollár helyett 1,35 milliárd dollárral járultak a palesztin alapokhoz 1994 és ’96 között. Az IMF becslése szerint a befektetési kedv is nőni fog, ennek következményeként az idén 5,4 százalékkal gyarapodhat az 1996-ban 1,6 százalékkal csökkenő palesztin GDP.