Az előzetes számítások szerint 35,3 milliárd forintos üzemi veszteséget felhalmozó közlekedés összesített ráfordításai, mindenekelőtt a vasúti személy- és áruszállításnak felróhatóan, 65 milliárd forinttal haladták meg az ágazat bevételeit az elmúlt évben. A vasúti szállítás háttérbe szorulása tavaly is folytatódott: száz utas közül 76 immár a közutakon igyekezett célja felé. A helyi tömegközlekedési eszközökön pedig – elsősorban a hálózatok rekonstrukciós munkái, a járatok ritkulása miatt – a kilencvenes években tavaly utaztak a legkevesebben.
A közlekedés teljes árbevétele 332 milliárd forint volt, ami az inflációt figyelembe véve stagnálást jelez. Kedvező változás, hogy az árbevétel több mint háromnegyede az alaptevékenységből származott. Ebből a szempontból sikeresként tartja nyilván a KHVM például a légi közlekedést, melynek 42,7 milliárd forintos exportbevétele már duplája a vasúténak. Ami az elért üzleti eredményeket illeti, a negatív rekordot elért MÁV mellett megemlíthető a Malév, amely csaknem 60 százalékkal mérsékelte korábbi veszteségét, miközben a Volán vállalatok 10, a Mahart pedig 90 százalékkal növelte nyereségét. Beruházásra a közlekedési ágazatban 53 milliárd forintot fordítottak, s ennek több mint háromnegyede a vasúti közlekedésben jelent meg. Az előző évihez képest kiugróan magas, kilencszeres növekedést ért el a fejlesztésekben a Mahart.
A másik nagy KHVM-ágazatban, a hírközlésben valamivel kedvezőbb a helyzet, mint a közlekedésben. Bár a kilencvenes években tapasztalt visszaesés valamennyi klasszikus postai szolgáltatásban folytatódott, a hírközlésben 4-10 százalékkal nőtt a teljesítmény. A piaci verseny megjelenésével az ágazatban nőtt a szolgáltatások színvonala és választéka. Az árbevétel mégis csupán 15 százalékkal bővült, szemben az előző évi 38 százalékos növekedéssel. Míg a műsorszórás bevételei csak lépést tartottak az inflációval, a távközlés bevételbővülése elérte a 36 százalékot. A ráfordítások általában az előző évi szinten maradtak, jelentős megtakarításokat célzó intézkedéseket csupán a távközlésben sikerült végrehajtani.
Míg a posta üzemi eredménye az előző évinek a felét sem érte el, a távközlésnél az alacsony bázishoz képest drasztikus növekedés mutatkozott – ennek köszönhetően az ágazat összesített eredménye (nyolcszoros javulással) 32,2 milliárdra tehető. A hírközlési ágazat kötelezettségállománya mindössze két százalékkal több az előző évinél, ami főleg a postánál lévő kötelezettségek csökkenésének tudható be. A kötelezettségek 72 százaléka a fejlesztési lendületben lévő távközlést terhelte. A műsorszórás tartozásai 66 százalékkal emelkedtek. Az ágazat követelésállománya 39 milliárd forint volt. Ennek zöme a szolgáltatást igénybe vevők lejárt tartozása.
A vízügy – víztermelés, -kezelés és elosztás – tavalyi teljesítménye 11 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Az árbevétel kiesését a szolgáltatási díjak növelése ellensúlyozta, így az alaptevékenységben az árbevétel 15 százalékkal volt magasabb az 1995-ösnél. Az állami tulajdonú vízművek által szolgáltatott ivóvíz díja átlagosan 24, a csatornadíj átlagosan 27 százalékkal emelkedett. A költséggazdálkodás a regionális vízműtársaságoknál volt a legsikeresebb. Az üzemi eredmény megduplázódó, 2,1 milliárdos pozitív szaldója csaknem teljes egészében a Fővárosi Csatornázási Műveknek köszönhető.
A vízügy követelésállománya ugyan csökkent 1996-ban, a kötelezettségek zöme azonban rövid lejáratú, ami az ágazat rendkívül rossz likviditási pozíciójára utal. A helyzetet súlyosbítja, hogy az előző évi 53 százalékos növekedéssel szemben tavaly csupán 6 százalékkal bővültek a beruházások. A likviditási zavarok tehát a gazdálkodási és piaci lehetőségek tartós romlására utalnak.