Kereken húsz hitelintézet vezetője adta áldását bankja részvételére a középtávú kölcsönök nyújtásában – kétszer annyi, mint ahányan egy évvel ezelőtt vállalkoztak e feladatra. Tették ezt ráadásul annak ellenére, hogy az akkori konstrukció nem igazán aratott sikert: a tavaly megnyitott hitelkeret összesen 15-16 milliárd forintra szólt, ennek azonban csupán elhanyagolható részét vették igénybe az exportálni vágyók. Az idei megállapodás mindenesetre – mint Nyíri Iván, az Eximbank vezérigazgatója elmondta – már azon tapasztalatból kiindulva született, hogy a kereskedelmi bankok csak akkor vesznek részt tevékenyen az exportösztönzésben, ha ebben maguk is érdekeltek.
Az új konstrukció középtávú export-előfinanszírozásra ad lehetőséget a legalább egy éve tevékenykedő belföldi gazdasági társaságok számára. Valójában kétféle kölcsönt tartalmaz: egy két évnél rövidebb lejáratú hitelt, mely változó kamatozású, és egy ennél hosszabbat, fix kamatokkal. Az előbbi esetében a hitelintézetek forrásköltsége a 3 hónapos londoni bankközi kamatlábnál (Libor) fél százalékkal alacsonyabb, erre tehetik a legfeljebb másfél százalékos marzsukat. Maximum ekkora kamatfelárat számíthatnak a két éven túli kölcsönökre is, azokat így az OECD által havonta megállapított, úgynevezett CIRR mértéke szerint (dollár esetében jelenleg ez évi 7,03 százalék) folyósíthatják. A hitel kedvezővé tétele érdekében – kiváltképp az első konstrukciónál – az Eximbank saját nyereségének bizonyos hányadát is feláldozza. Az, hogy a két éven belüli hitelt Libor alatt adja, a banknak mintegy 200-400 millió forintjába kerül majd.