Immár nemcsak passzív végrehajtói vagyunk a nemzetközi szervezetek által előírt kötelezettségeknek, hanem egyenjogú partnerként magunk is részt veszünk azok alakításában – jelentette ki a Figyelőnek hazánk OECD-tagságának fontosságát elemezve Balogh László nagykövet. A 29 legfejlettebb államot tömörítő, “elitklubként” számon tartott OECD jelenleg működő mintegy 200 munkatestülete közül 120-130-ban vesznek részt rendszeresen magyar szakértők. Bízvást állítható tehát, hogy a hazai szakemberek részesei a legfejlettebb országok szakértői hálózatának. (A magyar gazdasági szakemberek és diplomaták sikereként könyvelhető el, hogy az agrárpolitika és nemzetközi kereskedelem összefüggéseit tárgyaló munkacsoportnak magyar elnöke van: Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője.) Arra a kérdésre, hogy mely területen képzelhető el a mainál aktívabb magyar szerepvállalás, Balogh László az európai uniós (EU) integráció szempontjából is fontos fogyasztóvédelmet említette.
Mint ismeretes, az OECD legfőbb jelentősége abban rejlik, hogy tagjai hozzáférhetnek a párizsi szervezet által nyújtott páratlan információs bázishoz. Ezen túl az OECD-tag országoknak olyan presztízsük van a nemzetközi pénzpiacon, hogy az néhány kézzelfogható előnyben is megmutatkozik. A magyar kormány és a vállalatok külföldi hitelfelvételeinek terén az OECD-csatlakozás és természetesen a stabilizációs program mint előzmény látványos kamatcsökkenést hozott. Önmagában az OECD-tagság kockázatmentességet jelent a bázeli irányelvek alapján, s ennek következtében – miután a hitelnyújtó mentesül a tőketartalékolási kötelezettség alól – olcsóbbá váltak a hitelek. A Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás e tekintetben már szinte csak a ráadás volt; csakúgy, mint az, hogy a nemzetközi hitelminősítő társaságok rendre előbbre sorolták Magyarországot.
Az OECD-csatlakozás is részes abban, hogy hazánkat – egyébként egyedüliként az új OECD-tagállamok: Lengyelország, Csehország, Magyarország és Dél-Korea közül – 1996 októberében meghívták a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagjai sorába. A magyar Országgyűlés által várhatóan áprilisban ratifikálandó egyezmény jelentősége abban rejlik, hogy az IEA-együttműködésnek köszönhetően megszűnik hazánk egyoldalú energiafüggősége.
Magyarország a csatlakozáskor két területen: a pénzügyi műveletek és a környezetvédelem terén kért és kapott halasztást a vállalt OECD-ajánlások teljesítésére (lásd a táblázatot!).
Az úgynevezett rezervációs lista pénzügyi műveletekre vonatkozó hányadából a konkrét időponthoz igazított teendők közül már valamennyi teljesült, a pénzügyi vállalkozások fiókletelepedési szabadságán kívül. A párizsi elitklubból érkezett meghívás után a magyar kormányzatot ezen a területen a július elsejei és december 31-i dátum kötötte: e határnappal bizonyos értékpapírok kereskedelme előtt nyílt meg a kapu. Ugyanezen alkalommal tisztázta a kormány azt a technikai kérdést, hogy mennyi a külföldiek által alkalmanként az országba behozható forintmennyiség. Az OECD-szabályok szerint a liberalizációs határ 1250 SDR-nél (különleges lehívási jogok) húzódik. A törvénytervezet – és benne a 200 ezer forintos korlát – korábban megfelelt ennek a követelménynek, az árfolyamváltozások következtében azonban a csatlakozáskor már nem. Így a kormányrendeletben a limitet 300 ezer forintra srófolták fel, s nem kizárt, hogy azon a devizatörvény módosításánál újra változtatni kell – mondja Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
A külföldi hitelintézetek fióknyitásának ez év végi szabaddá tételéhez is szükség van a devizatörvény módosítására, csakúgy, mint a biztosítási, a hitelintézeti és az értékpapírtörvény változtatására. Ezek tervezete augusztusra készül el; az a társasági jogi típusú törvény pedig már májusra formát ölt, amely e fiókok gazdasági, cég- és polgárjogi státusát rendezi.
A továbbiakban – jóllehet az OECD vonatkozó kódexei alapján folytatódnia kell a pénz- és tőkepiaci liberalizációnak – a fenntartások lebontását immár nem kötik megszabott határidőkhöz. Jövőre várhatóan már valamennyi OECD-tagországból eredő részvény vásárlására lehetőség nyílik hazánkban, és megszűnik a magyar állampolgárok külföldi ingatlanvásárlásának ma is csupán formális devizahatósági engedélykötelezettsége. A tőkeszabályozás teljes felszámolására Magyarország középtávú ígéretet tett, a pénzpiaci műveletekre vonatkozó fenntartásait viszont általában ennél hosszabban “dédelgetheti” majd.
A környezetvédelemben tavaly év végéig négy törvénytervezetet kellett megalkotni. Ezek közül egy törvényt már el is fogadtak, egy tervezet teljes egészében, egy pedig részben elkészült, egy további jogszabály viszont jogtechnikai okok miatt nem jöhetett létre (lásd a táblázatot!) Az időközben elkészült Nemzeti Környezetvédelmi Program áprilisban kerül a törvényhozás elé; egyik pillére az OECD-ajánlások rendszere. Az OECD a továbbiakban igyekszik mérhető célokat állítani a tagállamok elé, és a magyar szabályozás is ezt kívánja átvenni. (Ilyen például, hogy 1999-ig meg kell szüntetni az ólmozott benzin használatát.)
Néhány adózási, hajózási és más részletkérdésben Magyarország – csakúgy mint a többi tagállam – még nem teljes mértékben követi az OECD-ajánlásokat. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy Magyarország immár a világgazdaság főáramához tartozik, még ha csekély hozzájárulással is. Az OECD-ajánlások teljesítésében – mint Balogh László fogalmazott – a középmezőny alján “állunk”, ami nem is rossz előjel a várhatóan kilenc hónap múlva megkezdődő EU-felvételi tárgyalások előtt.