Az Egyesült Államokban a napokban publikálták a foglalkoztatási adatokat, amelyeket több elemző “túlságosan jóknak” minősített, s kamat-emelési várakozást vetített előre. A kamatszigorításnak némileg ellentmond egy másik statisztika, amely az amerikai külkereskedelmi mérleg rekorddeficitjét jelzi.
Az elmúlt esztendőben 11,4 százalékkal növekedve, 165,1 milliárd dolláros hiányt jelzett az amerikai külkereskedelmi mérleg. E mérlegben az árak és szolgáltatások forgalmán túl az egyes országok közötti befektetéseket, valamint a külföldi segélyeket is feltüntetik. Így például szerepel benne az a mintegy 200 milliárd dolláros összeg is, amelyet tavaly külföldiek fektettek be amerikai államkötvényeket vásárolva, és amelyek hozama jócskán meghaladta az európaiakét. Likvid pénzeszközre ellenben szinte ingyen, 0 közeli kamaton tettek szert Japánban a befektetők.
Az elmúlt évihez hasonlóan nagy deficit utoljára 1987-ben fordult elő, akkor 167,4 milliárd dollárt tett ki a hiány.
1982-ig az Egyesült Államok állandóan többlettel zárta a folyó fizetési mérleget. A ’80-as években azonban a világ legnagyobb hitelező országából a legnagyobb hitelfelvevő lett. A befektetések mérlege negatív. A hiány tavaly 5 százalékkal, 8,4 milliárd dollárra növekedett. Az áruforgalom hiánya pedig 8,2 százalékkal, a rekordszintet jelentő 187,7 milliárd dollárra szökött fel. A szolgáltatások kereskedelmének többlete viszont 7,5 százalékkal, a minden idők legjobbjának számító 73,5 milliárd dollárra nőtt. A külföldi országoknak folyósított amerikai segélyeket is magában foglaló mérleg hiánya 21,1 százalékkal, 42,5 milliárd dollárra emelkedett.
Szakértők szerint idén tovább romolhat az egyensúly, elsősorban az exportlehetőségek szűkülése okán. Európa vásárlóereje a lanyha konjunktúrában behatárolt marad, és az erős dollár tovább rontja az amerikai áruk versenyképességét Japánban is.
Ez a szempont egyúttal megkérdőjelezi az amerikai valutának nyilvánvalóan további lendületet adó kamatemelést, amellyel kapcsolatos várakozások igencsak felerősödtek a legutóbbi munkanélküliségi statisztikák publikálását követően.
Februárban, a januári 5,4 százalék után, 5,3 százalékra szorult vissza a munkanélküliség az Államokban. Az év első hónapjában 247 ezer, míg a másodikban 339 ezer új munkahelyet teremtettek, a vártnál közel 120 ezerrel többet. A Merrill Lynch szakértői azonban megjegyezték, hogy a munkaalkalom bővülésében szezonális tényezők is szerepet játszottak. Az építőiparban egyébként 109 ezerrel nőtt a munkahelyek száma, a szolgáltatások terén 230 ezerrel több embert foglalkoztattak, míg az iparban 2000-rel kevesebbet. A washingtoni munkaügyi minisztérium szerint az átlagórabér 3 centtel, 12,09 dollárra emelkedett. A vártnál jobban, 0,8 százalékkal gyarapodtak ugyanebben az időszakban a kiskereskedelmi eladások. A fogyasztási hitelek januári statisztikája 8,4 milliárd dollárt jelez, szemben a 4,6 milliárdos előrejelzéssel. Igaz, a decemberi hivatalos adat végül is, az előzetes 4,9 milliárd dolláros becsléssel szemben, lefelé, 3,8 milliárd dollárra módosult. Összességükben 1996-ban 8,3 százalékkal bővültek az amerikai háztartások fogyasztási hitelei.
Az infláció 2,5 százalékos éves szinten tartása, az energia- és élelmiszerárakat figyelmen kívül hagyva, több időszaki tényezőnek köszönhető, olyanoknak, amelyek időtartama meglehetősen bizonytalan – nyilatkozta március első hetében Alan Greenspan. A Fed elnöke egyúttal kijelentette, hogy az infláció első jelét megelőzően is kész egy preventív kamatemelésre. A bérek jelenleg visszafogott emelkedése a munkaerő-piaci folyamatok következtében – 1996-ban havi átlag 227 ezer új munkahely létesült – rövidesen tarthatatlanná válik – vélekedett.
A Wall Street néhány napos késéssel reagált a jegybankelnök kijelentéseire, illetve a gazdaságstatisztikákra. A jelet végül is a hosszú távú kamatok emelkedése adta meg. A múlt hét végén a piaci hőmérő szerepét betöltő 30 éves államkötvény hozama hathavi csúcsára 6,98 százalékra emelkedett. A részvénypiac erre nyolc hónapja nem látott zuhanással felelt. A Dow Jones, amely a múlt hét keddjén 7085 pontos történelmi rekordszint fölé emelkedett, csütörtökön több mint 160 pontos veszteséget könyvelt el, jelezve a kamatemelésben való piaci bizonyosságot. A klasszikus forgatókönyv szerint a gazdaság túlfűtöttségének legkisebb jelére a Fed a monetáris gyeplő megszorításával válaszol, és a jegybanknak e lépés megtételére nagyon is közeli időpontban, március 25-én módja nyílik. A részvénypiac pedig aggódik, hiszen a kamatemelkedés drágítja a vállalatok működését, egyúttal a részvényektől nagyobb hozamú kötvények felé tereli a tőkét. Mellesleg, amikor utoljára 7 százalék közelében volt a 30 éves államkötvényhozam, akkor a Dow Jones több mint 1000 ponttal lavírozott alacsonyabban aktuális szintjénél.