Részvények éve

Annak ellenére, hogy a múlt év elején még nem sejthettük, az utóbbi időszak eseményeinek hatására már egyértelműen kijelenthetjük: új fejezett kezdődött 1996 januárjában a Budapesti Értéktőzsde történetében. A magyar gazdaság életképességét igazoló makrogazdasági mutatók láttán fokozatosan értékelték át a külföldi hitelminősítő intézetek a magyar tőkepiacot is, ami a vállalatok nyereségtermelő-képességének javulása nélkül is kiváló táptalaja [...]

Annak ellenére, hogy a múlt év elején még nem sejthettük, az utóbbi időszak eseményeinek hatására már egyértelműen kijelenthetjük: új fejezett kezdődött 1996 januárjában a Budapesti Értéktőzsde történetében. A magyar gazdaság életképességét igazoló makrogazdasági mutatók láttán fokozatosan értékelték át a külföldi hitelminősítő intézetek a magyar tőkepiacot is, ami a vállalatok nyereségtermelő-képességének javulása nélkül is kiváló táptalaja volt a részvényárfolyamok megtöbbszöröződésének. Ezt csak tetézte, hogy a parkett sztárjai (blue chip-ek) rekordszintű eredménnyel zárták a ’95-ös évet, és a ’96-os kilátások is hasonló nyereségbővüléssel kecsegtették a befektetőket. Az eredmények a várakozásoknak megfelelően alakultak, így megérdemelten került a hazai részvénypiac “az év legnagyobb áremelkedését produkáló tőzsdéje” kitüntető cím birtokába. A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexének értéke tavaly közel megháromszorozódott, az áremelkedés mértéke 170 százalék volt. Az összehasonlíthatóság miatt dollárban számolva pedig 130 százalékot meghaladó árrobbanás melengethette a befektetők szívét.

A múlt év végén már a legnevesebb hitelminősítők is Magyarország befektetői kategóriába sorolásával jutalmazták a pénzügyi kormányzat fáradozásait, ami már az idei év árrobbanásának magyarázatai között szerepel a listák élén. (Számos külföldi pénzügyi alap csak a befektetési kategóriába sorolt ország tőkepiacain jegyzett társaságok papírjai közül vásárolhatnak.) A tőzsdeindex – szinte minden nap száz pontot emelkedve – február 5-én 5815,38 ponttal tetőzött. Az elmúlt időszak árrobbanását szem előtt tartva viszont érthető az utóbbi hetekben tapasztalható árfolyam-lemorzsolódás. Annak ellenére, hogy az év végére a legtöbb elemző hatezer pont fölé várja az index értékét, a közeljövőben új színfoltot csak a legkorábban április végén várható Mol-kibocsátás, illetve a valószínűleg nyár elején esedékes újabb Richter-pakett megjelenése hozhat a tőzsde életében.

A Figyelő ezentúl negyedévente megjelenő TŐZSDE-melléklete a hazai tőkepiac vezető kibocsátóinak elemzésével és árfolyamaik előrejelzésével támpontot szeretne nyújtani a részvénypiacon eligazodni szándékozó befektetők számára.