Az agrárprogram alapelveit egy híján hatvan pontba foglalta a vitaanyagot kidolgozó Földművelésügyi Minisztérium. Az elveket rögzítő füzetke a programalkotás fő indokaként az EU-csatlakozást említi. Göncz Árpád köztársasági elnök bevezetőjében azonban nem ezzel, hanem a mezőgazdaság válságos állapotával indokolta egy effajta dokumentum szükségességét. Mint mondta, nem viselhető el, hogy egyre több foglalkoztatott kerüljön ki a mezőgazdaságból, miközben a föld eltartóképessége továbbra is nagy. Szerinte az ágazat nem lehetetlenült el, felemelkedéséhez, versenyképességéhez, eltartóképességének és exportjának növeléséhez azonban szükség van egy átfogó koncepcióra.
A földművelésügyi miniszter, Nagy Frigyes szerint előre fel kell készülni a csatlakozást követő időre, amikor Magyarország része lesz a négyszázmillió fogyasztót tömörítő EU-piacnak. Ezt a felkészülést szolgálja a NAP, amely egyelőre természetesen csupán általánosságokat rögzítő vitaanyag, amelyet épp a társadalmi vita tölthet meg valódi tartalommal. A tárca első embere kiemelt feladatnak minősítette, hogy megoldást kell találni az ágazat tőkehiányára. A mezőgazdaság jövedelmezősége csökken, az árak jelenleg annyi jövedelmet sem tartalmaznak, hogy abból jusson az elengedhetetlen fejlesztésekre, sőt, olykor a költségeket sem fedezik. A piac túlzott kilengéseit eredményesebb szabályozással kell csillapítani. A jelenlegi rendszer alapvető megváltoztatása azonban csak az uniós csatlakozást követően várható, amikor is át kell majd vezetni az EU teljes piacszabályozását, intézményrendszerét. Addig egyebek között az árfigyelő rendszer, a biztosítás-, a marketing- és a piacrajutási támogatás révén lehet némi javulást elérni.
Ha a program már 1991-ben megszületett volna, sok bajt megtakaríthatott volna az ország – vélekedett Horn Péter akadémikus. Szerinte a NAP megvalósításához önmagában az FM akarata nem elégséges: tárcaközi támogatás kell hozzá. Egyébként ha az unió vezetése bölcs lenne – tette hozzá -, Magyarországban olyan agrárbázist látna, mint az amerikaiak Iowában.
Ami az uniós csatlakozást illeti, a megfelelő brüsszeli bizottság várhatóan júliusban tűzi napirendre, majd decemberben dönt arról, hogy a tíz jelentkezőből mely országok lesznek az elsők; a csatlakozási tárgyalások januárban kezdődhetnek. A gödöllői fórumon az EU jelen lévő illetékese mindenesetre óvott a hamis illúzióktól. Bár az unió agrárpolitikája is lassan változik, az évtized végére újabb gabona-, hús-, vajkészletek felgyülemlésére számítanak, amelyeket azonban nem tudnak majd nagy támogatásokkal exportálni.
A vitaindító előadások után érzelmektől sem mentes hozzászólások következek, de a fórumon nem tettek- nem is tehettek – pontot a NAP-tervezet végére. A vita várhatóan csak napok-hetek múlva lángol majd fel erősebben, miután a szakértők értelmezték a szaktárca dolgozatában foglaltakat.