A nyugdíjkoncepció átalakulásával együtt némiképpen átalakult az a tervezet is, amely a magánnyugdíjakról és a kötelező tőkefedezeti magánnyugdíj-pénztárakról rendelkezne. Változni látszik például a pénztáralapítás feltételrendszere: a korábbiakhoz képest (2500 fő) már 5000 fő valószínűsíthető tag szükséges. Az alapítók felsorolásában a munkáltatók, kamarák, a szakmai egyesületek mellett már szerepel a nyugdíjbiztosítási önkormányzat is. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) vezetője Barát Gábor ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez esetben az önkormányzat, mintegy alapító szerepel, azaz rá is vonatkoznak a többiekre is érvényes tartalmi-formai szabályok. A főigazgató megítélése szerint amúgy egy hatósági (közigazgatási) feladatokat ellátó igazgatási szervezet, pusztán összeférhetetlenségi okokból, ilyen jellegű feladattal nem bízható meg.
Módosulnak a pénztártagok jogai is: egy újonnan beillesztett szakasz kimondja, hogy a pénztártag mind a felhalmozási, mind pedig szolgáltatási időszakban jogosult az örökösödéssel összefüggő szolgáltatásokra, azaz örökölhet és utána is örökölhetnek.
Egy másik változás: immár nem írja elő a tervezet szövege, hogy a tag 1999. december 31. és 2000. december 31. között léphet vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A tervezet “a pénztártaggá válástól számított két éven belüli” visszalépési lehetőséget biztosít. Ebben az esetben a tag követelése a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. Egy másik bekezdés immár rögzíti, hogy tagdíj alapja megegyezik a nyugdíjjárulék alapjával. Ugyanitt kerül rögzítésre a pénztáraknak jutó kompromisszumos járulékarány: a tagdíj mértéke 10 százalék helyett már csak 8 százalék. A tervezet egy újabb fejezettel egészült ki, amely tagoltabban és áttekinthetőbben tartalmazza a vonatkozó szabályokat. Meghatározza – többek között – a szolgáltatás igénybevételének idejét, a járadék legkisebb összegét (mértékét), a szolgáltatás fedezetét és a szolgáltatás megállapítását. Egy másik passzus viszont továbbra is izgalomban tartja a nyugdíjbiztosító vezetőit: eszerint ugyanis a pénztár titoktartási kötelezettsége nem áll fent a feladatkörében eljáró OEP-vel szemben, ugyanakkor az ONYF-et továbbra sem említi itt a tervezet szövege, amit az említett intézménynél erősen fájlalnak.