A legfontosabb intézkedések között Ciorbea az árak és a devizaszabályozás liberalizálását említette. Nemrég módosították a privatizációs törvényt, miszerint ezentúl a külföldiek földtulajdont is szerezhetnek. A kormányfő beszámolt az ipari szerkezetátalakító programról, amelyet a privatizációval összhangban kívánnak megvalósítani. A gazdaság átalakítására az idén 60-70 törvényt alkotnak, illetve módosítanak. Júliustól életbe lép az a szabályozás, amely megszünteti a magyar árukat sújtó eddigi diszkriminatív korlátozásokat és teljesen liberalizálttá válik a kétoldalú áruforgalom. Ugyancsak az év közepére várható, hogy a lej és a forint közvetlenül átválthatóvá válik.
Romániának a CEFTA-tagállamokkal lebonyolított kereskedelmi forgalmából Magyarország mintegy 70 százalékkal részesedik; hazánk Románia második legjelentősebb kereskedelmi partnere. Ezért is fontos lépés, hogy július elsejétől Románia várhatóan a CEFTA tagjává válik. Ennek nyomán a két ország kereskedelmi forgalmában szereplő ipari termékek négyötödének vámszintje nulla százalékra csökken, míg a többié 25 százalékkal mérséklődik. Az agrártermék-forgalom egyötöde a csatlakozást követően ugyancsak azonnal vámmentessé válik, összességében pedig a vámszint felére csökken.
Tavaly a kétoldalú áruforgalomban 13 százalékkal nőtt a magyar behozatal, miközben a kivitel 22 százalékkal visszaesett az előző évihez képest. A román-magyar vegyes vállalatok száma jelenleg 1750. Ez a szám a közeljövőben megsokszorozódhat – Ciorbea szerint idén több mint 3600 vállalat privatizációját tervezik (240 cég eladását már meg is hirdették), s számítanak a magyar tőke érdeklődésére. Az együttműködés lehetőségei az idegenforgalom terén szintén nagyok, ám a fejlődést ma még akadályozza a teljesen elavult, 1967-ben hatályba lépett kormányközi idegenforgalmi egyezmény.
A gyáriparosok gazdasági fórumán elhangzott: a vállalkozói érdekeltségen alapuló ipari együttműködésben egyebek mellett a vegyiparnak, a gépgyártásnak (orvostechnika, elektrotechnika, szerszámgépipar, közlekedési eszközök, mezőgazdasági- és élelmiszer-ipari gépek gyártása), a korszerű környezetvédelmi- és a kommunális technológiák elterjedésének vannak esélyei. A román kormányfő megemlítette, hogy Fazakas Szabolcs magyar ipari tárcavezetővel az autóalkatrészek közös gyártásának lehetőségéről is tárgyaltak. A gyáriparosok felajánlották segítségüket a magyar exportot finanszírozó, a külföldi befektetéseket segítő alap létrehozásában, amelynek nagy szerepe lehetne a romániai magyar beruházások növelésében.