A cseh kormány feje ugyan többször hangoztatta: nem a miniszterelnökök szintjén dőlnek el a gazdaság dolgai, alighanem mégis nagy jelentősége van az ilyen megbeszéléseknek. Klaus például semmivel sem indokolható durva hibának nevezte, hogy a kilencvenes években a magyar-cseh kapcsolatokat a kölcsönös “meg nem látogatások” jellemezték. A gazdaság szálai mégsem szakadtak meg, amiben nagy szerepe volt annak, hogy mindkét ország ki tudta használni a CEFTA keretében folyó együttműködés bővülő lehetőségeit.
A magyar-cseh külkereskedelmi forgalom tavaly 777 millió dollárra rúgott, ami 36 százalékkal haladta meg az előző évit. A magyar passzívum némiképp csökkent, s számunkra előnyösen változott a forgalom szerkezete is: a kivitelben meghatározóvá vált a nagyobb feldolgozottságú termékek aránya, míg a behozatalban az energiahordozók adják a döntő súlyt.
A magyar gyáriparosokkal találkozva Klaus kifejtette: előbbre kell lépni a kétoldalú kereskedelemben, amelyet – főként a cseh exportot – egyelőre a minőségi tanúsítványok kölcsönös el nem ismerése hátráltatja. Tavaly szeptember 4-én a KERMI már aláírta a vizsgálati eredmények kölcsönös elismerését a Cseh Mezőgazdasági és Élelmiszer Felügyelettel. Az ipari termékekre vonatkozó hasonló jellegű megállapodást még nem kötöttek meg. A cseh miniszterelnök szerint a beruházásokban és a privatizációban való kölcsönös részvétel hozhat változásokat a gazdasági kapcsolatokban. Úgy fogalmazott: Csehországban az elmúlt években ugyan jelentősen megváltoztak a tulajdonviszonyok, jó tulajdonosból azonban kevés van. E téren számítanak a magyar érdeklődésre.
A felmérések alapján elmondható, hogy a kétoldalú áruforgalomban részt vevő magyar és a cseh vállalatok, illetve vállalkozók száma évente 8-12 százalékkal nő. Jelenleg az exportban közel 800, az importban 1400 magyar cég vesz részt. Ez a kör egyáltalán nem állandó, amit a fluktuáció 40-60 százalékos aránya jelez. A forgalom másik jellemzője, hogy a szállítások 70-80 százalékát alig száz cég hajtja végre. Több mint száz magyar érdekeltségű vegyes vállalatot, illetve képviseletet tartanak nyilván Csehországban. Zömük kereskedelemmel foglalkozik. Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke azt javasolta, hogy a magyar-román kapcsolatokban tervezetthez hasonlóan hozzanak létre egy olyan közös alapot – állami-, magán- és nemzetközi pénzügyi forrásokból -, amely indirekt módon segíthetné az együttműködést. Lehetőség nyílna például a fővárosi metróépítésben való részvételre, illetve metrókocsik és villamosok szállítására, amit Ikarus buszokkal ellentételeznének. Klaus egyetértett ezzel, hangsúlyozva: csakis konkrét projekteket lehet ilyen módon segíteni.