A romlásért egyrészt az export szerény, mindössze 3,5 százalékos növekedése a felelős. Ezt részben a korona reál-felértékelése, részben a nyugat-európai fő piacok konjunkturális gyengeségei okozzák. Az Európai Unióba a kivitel 1,2 százalékkal esett vissza; ezen az sem segített, hogy a közép- és kelet-európai piacon a cseh vállalatok sikeresebbek voltak.
Egészen más képet mutat az import, mely összességében 12,7 százalékkal, az EU-térségből pedig 15 százalékkal nőtt. A gépek és közlekedési eszközök behozatala, ami a maga 38 százalékával tekintélyes súlyt képvisel az összes importban, 16,1 százalékkal emelkedett. Még nagyobb növekedést regisztráltak az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek (17 százalék), valamint a nyersanyagok és félkész termékek (10,2 százalék) behozatalában.
Prágában vitatott, hogy az 1994 óta gyorsan növekvő kereskedelmi deficit természetes, átmeneti kísérőjelensége-e a beruházási javak nagymérvű behozatalával összekötött gazdasági fellendülésnek, vagy egy rossz irányú fejlődés tünete. Az első változat mellett szól a magas gépimport, amely beruházási lendületet jelez. Ugyanakkor a kereskedelem ollómozgása a belföldi vállalatok versenyképességének elégtelenségére utal, amiért a növekvő bérköltségeken túl a csak vontatottan haladó szerkezetváltás felelős. Ráadásul 1996-ban megbukott az érvelés, hogy a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiányát majd kompenzálja a tőkebeáramlás. A prágai Nemzeti Bank adatai szerint 1996. első három negyedében a 3,08 (előző év: 1,36) milliárd dolláros folyó fizetésimérleg-hiánnyal szemben csupán 2,02 (8,23) milliárd dollár tőkeforgalmi többlet állt szemben. Mindazonáltal a devizatartalékok párnája 15,07 milliárd dollárral (ebből 12,5 milliárd dollár a jegybanknál) az év fordulóján még mindig elég vastag volt, és a tőkebeáramlás is élénkülni látszott.
Klaus miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában egyébként 1997-re a GDP 4 százalék körüli növekedését jósolta. Ez 1 százalékkal kevesebb az eredetileg prognosztizáltnál. A lassulás oka a költségvetés megnövekedett hiánya. Az inflációval kapcsolatban Klaus az 1996-os 8,8 százalékos szint 1 százalékos csökkenését reméli, bár szakértők a várható árfelszabadítások miatt 9-9,5 százalékos szintet prognosztizálnak.