A Bau Data Projekt Információs és Consulting Iroda adatai szerint az építési piacon látványosan nő a magánberuházások aránya: az 1995-ös 36 százalékról tavaly (érték alapján) 49 százalékra emelkedett. A felújítások között a legtöbb tízmillió forintnál kisebb értékű volt. Ez azt mutatja, hogy elsősorban a lakosság és a kisbefektetők kezdtek felújításokba.
A legnagyobb értéket továbbra is az infrastruktúra-fejlesztési, környezetvédelmi, mélyépítési beruházások képviselik, bár arányuk tavaly három százalékkal, 40 százalékra csökkent. E terület jelentőségét az adja, hogy a fejlett infrastruktúrára települ az ipar és a kereskedelem, ez vonzza a külföldi tőkét. Tavaly mindkét gazdasági ágban dinamikus volt a fejlesztés: az ipar és a kereskedelem együttesen 17-ről 23 százalékra növelte részesedését az építési piacon. A fejlődés szembetűnő eredménye a fővárosban épült két mega-bevásárlóközpont és több áruház, bolthálózat.
Az elkezdett ipari-, kereskedelmi-, és mezőgazdasági beruházások összértéke a Bau Data jelentése szerint tavaly megközelítette a 450 milliárd forintot. Az iroda- és szállodaépítések, az idegenforgalmi fejlesztések viszont három százalékkal elmaradtak az 1995-ös értéktől. E piaci szegmens – egyebek között a szállodaprivatizációnak, az idegenforgalom fellendülésének köszönhetően – mégis ígéretes.
A lakásépítés és -felújítás értéke tavaly két százalékkal az 1995-ös szint alá esett vissza. A jelentés ezt elsősorban annak tulajdonítja, hogy a korábbinál kevesebben vágtak bele lakásépítésbe, mert jövedelmük reálértéke tovább csökkent; nem lehet visszaigényelni az áfát; és kevesebben jogosultak lakásépítési támogatásra. Elsősorban a családiház-építésben volt nagy a megtorpanás. Árulkodó adat: a családiház-építéseknél használatos téglából tavaly csak fele annyi fogyott, mint egy évvel korábban. Nagyobb számban építettek viszont többlakásos házakat, illetve kislakótelepeket.
A lakástulajdonosok főleg a befejező munkákhoz, az értéknövelő felújításokhoz, korszerűsítésekhez vásároltak anyagokat. A végleges KSH-adatok szerint tavaly 28 257 új – átlagosan száz négyzetméter alapterületű – lakás készült el. A lakásépítések, -felújítások értéke megközelítette a kétszázmilliárd forintot.
Az oktatási, egészségügyi, kulturális és sportcélú építkezéseknél 1996-ban a Bau Data mintegy kétszázalékos növekedést regisztrált.
A tavalyi adatok azt is tükrözik, hogy a belföldi építési piac földrajzilag kezd kiegyenlítődni: egyre több az építkezés a fővároson kívül. Az iparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban folyó építések 44 százaléka az ország keleti megyéiben található. Változatlanul a fővárosban és Pest megyében költik a legtöbb pénzt építésre, de az arány négy százalékkal, 38 százalékra csökkent.
A jelentés szerint tavaly lassabban készültek el az épületek, mint korábban. Elsősorban azoknak a létesítményeknek a befejezése lassult le, amelyeket közösségi pénzekből finanszíroztak.
Ilyen nehéz esztendő után mégis derűlátóan készül a szakma 1997-re. A Bau Data prognózisa szerint változatlanul a mélyépítésben, az infrastruktúra-fejlesztésben, a környezetvédelemben várható a legnagyobb beruházási hajlandóság. Folytatódik egyebek között az ipari parkok, az autópályák építése, a vasút-korszerűsítés. Új lehetőségekkel kecsegtet, hogy a környező országokban, a volt Jugoszlávia térségében a konszolidációval megélénkülnek a befektetések. Ezzel tovább növekszik (növekedhet) az építőanyagok és termékek kivitele. A Bau Data így a lakásépítéseket kivéve a magánberuházások szinte valamennyi területén – a szállodarekonstrukciótól a mezőgazdasági beruházásokig – fellendülést vár.
A kevésbé tehetősek lakásépítését elsősorban az infláció hátráltatja. Ezt valamelyest ellensúlyozhatják majd az idén induló lakás-takarékpénztárak. Érdemi változást a következő két évben mégsem remél a szakma ettől az új intézménytől; inkább a felújítások számának növekedésében várnak tőle előrelépést. A lakásépítésben az előrejelzés szerint a jövőben tovább növekszik a kislakótelepek, a többlakásos házak aránya.