Részvények, befektetések

A hitelintézet elleni hétvégi roham a tőzsdén jegyzett részvények közül leginkább a Postabankban jelentős tulajdonrésszel bíró társaságokat (Tiszai Vegyi Kombinát – TVK – és Dunaholding) fenyegette, még ha ezt a veszélyt eddig az árfolyamváltozások nem is támasztják alá. A Napi Gazdaság információi szerint a TVK jelenleg mintegy 630 millió forint névértékű Postabank-részvénycsomaggal rendelkezik; ezt a [...]

A hitelintézet elleni hétvégi roham a tőzsdén jegyzett részvények közül leginkább a Postabankban jelentős tulajdonrésszel bíró társaságokat (Tiszai Vegyi Kombinát – TVK – és Dunaholding) fenyegette, még ha ezt a veszélyt eddig az árfolyamváltozások nem is támasztják alá. A Napi Gazdaság információi szerint a TVK jelenleg mintegy 630 millió forint névértékű Postabank-részvénycsomaggal rendelkezik; ezt a Figyelő kérdésére Pálfi Sándor, a társaság vezérigazgatója-helyettese megerősítette. Az alaptőkének mintegy 3,8 százalékát birtokló tiszaújvárosi társaság egyébként a korábbról meglévő 132 millió forintos Postabank-paketten felül az 1995. augusztusi tőkeemelés során 1,3 milliárd forintos részvénycsomagot jegyzett le, és ezzel egy éven keresztül az öt legnagyobb tulajdonos között volt. Más kérdés, hogy szinte pontosan egy évvel a részvényjegyzés után egy, a Postabank-részvények piacán nem éppen példa nélküli opciós megállapodás keretében a társaság 800 millió forintnyi részvényt értékesített 117 százalékos árfolyamon. A vevő kilétét Pálfi Sándor üzleti titoknak minősítette. A maradék 632 milliónyi részvénycsomagra a társaságnak nincs eladási opciója, de nem is tervezi annak értékesítését.

Az is rendre bírálatként fogalmazódik meg, hogy a Postabank az elmúlt években hosszabb időre nagyobb tőkéket kötött le különböző ingatlanbefektetésekben, amelyek megtérülése ráadásul meglehetősen bizonytalan. Ilyen volt a rendőrség és a tűzoltóság közös központi székházának felépítése. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1995 februárjában közzétett jelentése szerint a Postabank bevonását a leendő székház felépítésébe az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szorgalmazta. Az ÁSZ szerint egyébként a bank ajánlatát a vonatkozó törvényerejű rendelettel – illetve annak PM-végrehajtási utasításával – ellentétben versenytárgyalás nélkül fogadták el. Ellenben szereztek hozzá egy jóváhagyást a kormánytól.

Az 1992. szeptember 3-i kormányhatározat kijelenti: az új székházat 5 milliárd 850 millió forint – plusz-mínusz tíz százalék – értékben a Postabank építi fel a Teve utcában. Az elkészült épületért cserébe a belügyminiszter 11 állami tulajdonú, a kormányhatározatban tételesen felsorolt ingatlant ad át a hitelintézetnek. A határozat szerint a beruházás így külön költségvetési forrásokat nem igényel. Az ORFK és a Postabank által 1992. november 11-én aláírt szerződés értelmében a Postabank pénzén összesen bruttó 65 ezer négyzetméter alapterületű irodaház épül fel az Országos Rendőr- és Tűzoltóigazgatási központ számára a Teve utcában. A beruházás végső költségei – beleértve a szerződés megkötése előtt az ORFK által az akkor már folyó építkezéssel kapcsolatban vállalt kötelezettségeket – a kormányhatározattal egyezően legfeljebb 10 százalékkal haladhatják meg a már említett 5,85 milliárd forintot.

Az épület akkor kerül át a Postabanktól a rendőrség tulajdonába, amikor a felek aláírják az ellentételezésképpen a bankot megillető ingatlanok átadásáról szóló csereszerződést. Az ingatlanok értékesítését a Postabank vállalja: a szerződés értelmében, ha az ebből származó bevétel meghaladja az építés kamattal növelt értékét, a többlet fele az ORFK-t illeti.

A beruházás lebonyolítója a Postabank többségi tulajdonaként létrehozott új társaság, a Postabank Invest Kft. lett. A kivitelező kiválasztására először 1993-ban írtak ki nemzetközi meghívásos pályázatot, melyet azonban az ajánlatokban szereplő túlságosan magas bekerülési költségek miatt sikertelennek minősítettek. A pályázat második fordulójára meghívott 13 kivitelező 1994 februárjában adta be újabb ajánlatát. Az év végi eredményhirdetés értelmében 6,81 milliárd forint értékben a Magyar Építő Rt. kapott megbízást az új székház felépítésére. Az előirányzottnál nem egészen egymilliárd forinttal nagyobb építési költség fedezete az, hogy a Postabank időközben ugyanekkora összegre értékelte fel az ellenértékképpen átadandó BM-kezelésű ingatlanokat.

A felmerülő további költségek fedezetét a választások után felállt új kormány 1994. szeptemberi határozatában megjelölt, 1997-től folyósítandó 3,61 milliárd forint költségvetési többlettámogatás biztosítja, melyből valójában “csak” kétmilliárd forint terheli az államkasszát: a fennmaradó összeg a vonatkozó jogszabályok időközbeni megváltozásának köszönhetően az értékesítendő ingatlanok áfá-jából folyik majd be.

Bár az ORFK és a Postabank által megkötött szerződés 1995. szeptember 1-jében jelölte meg a beruházás végső határidejét, az épületet máig nem adták át. Lajtár Józsefnek, a BM közgazdasági helyettes államtitkárának tájékoztatása szerint az épület-komplexum készültségi foka mára meghaladja a 98 százalékot. Az ORFK a Budapesti és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság társaságában a belső munkák végeztével várhatóan július 1-jéig költözik majd a Teve utcába, s a csereingatlanok átadásának befejeződése után az idén nyáron megszűnik a Postabanknak az épületre vonatkozó tulajdonjoga.