Az energetikusok szerint a 2010-ig szóló erőműépítési és -fejlesztési program mai árakon mintegy 600 milliárd forintos beruházást igényel. A Mátrai Erőmű Rt. német tulajdonosai 2×500 MW erőmű-kapacitást kívánnak létrehozni 2003 tavaszáig. Ez 250 milliárdba kerül a bükkábrányi lignitbánya felújításával együtt.
Jelenleg 7200 MW teljesítményre képes a hazai erőműhálózat. A gazdaság és a lakosság összes fogyasztása 35-36 terawattóra (egy terawattóra=egymilliárd kilowattóra). A kutatói becsléseknek megfelelően az igények nem nőnek az ezredfordulóig, azután is csak évi egy-két százalékkal. Mire ez a nagy és sok pénzbe kerülő fölhajtás? – vetheti fel bárki. A válasz egyszerű: a törvény szerint a cél az, hogy a villamos energiát a lehető legkisebb költségen állítsák elő Magyarországon. Ehhez az erőműveknek a jelenleginél jóval hatékonyabban és rugalmasabban kellene működniük. Emellett a nyugat-európai villamosenergetikai rendszer, az UCPTE környezetvédelmi- és tartaléknormáinak is meg kell felelniük, hiszen Magyarország már csatlakozott e korszerű rendszerhez. A tekintélyes méretű befektetésre a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében is szükség van.
A Mátrai Erőmű Rt. német tulajdonosainak terve, miszerint a hazai lignitkincsre korszerű, az UCPTE követelményeinek megfelelő erőművet lehet építeni, ezért figyelemre méltó. Az RWE Energie-EVS konzorcium igazgatótanácsának képviselői múlt heti tájékoztatójukon bejelentették, hogy a mai árszinten 250 milliárd forintos beruházással olyan létesítmény-együttest hoznának létre, amely munkát adhatna a beszállítóknak, s ezzel legalább 40 évig meghosszabbítanák a bükkábrányi bánya életét, megélhetést adva a környéken dolgozóknak. (A bányafelújítás mai becslések szerint 60 milliárd forintba kerülhet, s ezzel a mostani 3 millióról 9 millió tonnára növelhetnék az évente kitermelt lignitmennyiséget. Mellesleg a németek azt tervezik, hogy a beruházás mintegy kétharmadát magyar tervezőkkel, gyártókkal, vállalkozókkal végeztetik.) A német tulajdonosok közölték azt is, hogy elért nyereségüket 10 évig bizonyosan visszaforgatják az energiatermelésbe.
A külföldi tulajdonosok a napokban átadták előzetes megvalósíthatósági tanulmányukat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékeseinek, akik a Magyar Energia Hivatallal egyeztetve készítik elő a végleges döntést. A németek mindenesetre azzal számolnak, hogy az engedélyezés 1997 végéig megtörténik, s ezután megkezdődhet az erőművi blokkok tervezése, kivitelezése. Az első blokkot 2002 júniusában, a másodikat 2003 áprilisában kívánják üzembe helyezni.
Szabó Imre, a Magyar Energia Hivatal elnöke a Figyelő érdeklődésére elmondta, hogy az épülő erőművekben előállított villamos energia árát úgynevezett diszkontszámításokkal állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy az áram majdani előállítási költségeit és árait összevetik a maiak átlagával. Eszerint a tervezett bükkábrányi beruházás versenyképes lehet. A professzor egyébként megjegyezte: az ár- és költségtényezőkön túl az ellátás kiegyensúlyozottsága, a környezeti és nemzetbiztonsági szempontok is elsőrangúak lesznek az új erőművek engedélyeztetésénél.