A Dunántúl három megyéjében, azaz a balatoni régióban hosszú évek óta a legfőbb munkáltató a Balaton, Közép-Európa legnagyobb tava. A szerényebb becslések szerint is évente 50-80 milliárd forintos forgalmával Magyarország legfontosabb idegenforgalmi bevételi forrása a térség. Még annak ellenére is, hogy a szolgáltatók a turisták kegyeit minden eszközzel megszerezni vágyó küzdelmük hevében adójukat is elfelejtik befizetni.
Az idei költségvetés 5 milliárd forintot szán a Balatonra, ami bár több, mint a tavalyi keret, de igen csekély az aktuális fejlesztések megvalósításának költségigényeihez képest. Ugyan az ezredforduló körül már a legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító tevékenységnek ígérkezik a turizmus, még ma sem áldoznak eleget legnagyobb idegenforgalmi attrakciónk, a Balaton védelmére. A tó évek óta túlhasznosított, a belőle realizált bevételek töredékét sem fordították vissza a szükséges fejlesztésekre, aminek meg is lett – az elsősorban vízminőség romlásban mérhető – következménye. Ma már az egymásramutogatás helyett érlelődik a kormány és az érintett önkormányzatok összefogása a Balaton megmentésére, amelynek az első még ingatag, de biztató jele pont a vízminőség javulásában mérhető.
A Balatonnak egy éve kormánybiztosa is van, Nemcsók János személyében, azonban legfeljebb akkor lesz valódi felelőse, ha ehhez a címhez megfelelő hatáskör és eszköz is járul. A tóra szánt 5 milliárd forint ugyanis különböző tárcák kezelésében van pillanatnyilag, akik esetenként más célokat tartanak fontosabbnak, mint a kormánybiztos. Nemcsók Jánosnak – aki javaslattevő jogkörrel rendelkezik – meggyőződése, hogy a jelenlegi szabályozás is lehetővé tenné a megfelelő együttműködést a pénzek kezelőivel. A klasszikusan egyik tárca hatáskörébe sem tartozó, stratégiai fontosságúnak ítélt elképzeléseihez azonban nem tud forrást szerezni a szabályok túl merev értelmezése miatt. Ez a probléma legélesebben a KTM által kezelt Központi Környezetvédelmi Alapnál vetődött fel a kormánybiztos szerint, ezért ezzel kapcsolatban tárgyalásokat kezdeményezett Baja Ferenc környezetvédelmi miniszterrel. Elmondása szerint munkája döntő része folyamatos kompromisszumkeresés a Balatonra költhető kereteket kezelő tárcákkal.
Nemcsók János sürgős feladatnak ítéli meg a vízminőség javításában a még összesen 7,5 milliárd forintos ráfordítást igénylő Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének befejezését, és a Nagyberek rekonstrukcióját. Idén mintegy 300 millió forintot szeretne költeni a Keszthelyi-öböl iszapkotrására, és a tóparti város rendezési tervére, 200 milliót fordítana a Káli-medence teljes rekonstrukciójára, és 100 millió forintot a Lesence-völgyi tájrehabilitációra. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozását szeretné idén 170 millió forintos ráfordítással megkezdeni. A tóparti MÁV-állomások illemhelyeinek átépítése olyan sürgető feladat, ami a számítások szerint 98 millió forintos keretből finanszírozható. A balatoni halászat korszerűsítése, a túlzott busaállomány lehalászása 70 millió forintba kerül, a ridegtartásos állattenyésztési program beindítása pedig 80 millió forintot igényelne a kormánybiztos programja szerint.
Az idei idegenforgalmi előszezon a visszajelzések szerint jobban sikerült, mint az elmúlt évben, és az előfoglalások is többet ígérnek a tavalyi vendéglétszámnál. Mindez azt jelenti, hogy megtörhet az utóbbi években tapasztalható folyamatos vendéglétszám-csökkenés tendenciája a Balatonnál. A turistairodák, szállásadók mégis óvatos optimizmussal tekintenek a főszezon elé, hiszen a bevételük 70-80 százalékát még csak ez után fogják realizálni.
A tóparti szállásárak márkában számolva tavaly óta nem emelkedtek, sőt, néhány kemping vagy a Club Tihany jelentősen csökkentette tarifáit, több szállásadó pedig kedvezményes akciókat szervez. A turisták túlnyomó többsége idén is a keletnémet tartományokból érkezik. Az elmúlt évek drasztikus vendégforgalom-csökkenését legkevésbé a minőségi szolgáltatást nyújtó szállodák érezték meg. Az ígéretes májusi nyitás után a gyenge júniusi vendégforgalom megfosztotta a szállásadókat a csodavárástól. A július viszont már első napjaiban az elmúlt éveknél jóval nagyobb német vendégsereget hozott a Balaton-partra, főleg a déli részeken.
Itt a nyár, ami a Balatonon azt jelenti, hogy startol a feketegazdaság turizmust sarcoló “ágazata”. Gombamód szaporodnak a turistairodák, amelynek több mint a fele engedély nélkül működik. A nem adózó, kauciót le nem tevő irodákkal szemben a legális szféra hátrányos helyzetű, és ez a helyzet évek óta nem javul. Hiányzik az idegenforgalmi törvény, és bár javul, de még nem az igazi a hatóságok közötti összehangolt munka, így aztán nincs is, aki igazán háborgatná a feketegazdaság ezen összehangolt területét. A leleményesebbek fizetővendég-szolgálati vagy pénzváltóhelyi engedéllyel rendelkeznek, és emellett terjesztik ki szolgáltatásaik körét, de akadnak, akik ekkora fáradságot sem vesznek egy utazási iroda megnyitásához.
Hazánkban az utasok védelme érdekében csak idegenforgalmi működési engedély birtokában nyithat valaki utazási irodát, ennek megszerzéséhez több feltételnek is meg kell felelni. A szabályosan működő irodák eddig hiába kértek hatékonyabb fellépést az illegális konkurenciával szemben, csak saját maguk fokozott ellenőrzését érték el az érintett hatóságoknál – Vadász Gábor, a Somogy Megyei Utazási Irodák Egyesületének elnöke szerint.
A dél-balatoni települések egy része már partnernek mutatkozik az egységes álláspont kidolgozásában, miszerint az önkormányzatok a jövőben vállalkozási engedélyt csak akkor adnak ki utazási irodák nyitásához, ha a vállalkozó rendelkezik az idegenforgalmi hatósági engedéllyel. Egyelőre azonban utazási irodák engedélyeztetését és ellenőrzését az érdektelenség, a tájékozatlanság és esetenként a korrupció jellemzi – Vadász Gábor állítása szerint.
A délparti hivatalos pénzváltóhelyek forgalma nőtt az elmúlt évekhez képest, ami bizonyítja a javuló vendégforgalmat, a legális szálláshely-közvetítők mégsem érzékelik ezt mindenhol. A feketén szobakiadók stratégiája némileg csiszolódott, és az útszéli vendégfogadás helyett egy részük már a határokon népszerűsíti kiadó házait, szobáit közös “ügynökön” keresztül. A hivatalos utazási irodák ugyanezt teszik, így a nyugati határokon, és az azt követő fontos útkereszteződéseknél szabályos prospektusháború és áradat fogadja a hazánkba érkezett külföldi rendszámú autókat.
A feketén valutázásra még a környező országból is bőven érkeznek vállalkozók. Az árukapcsolás, vagyis a fizetővendég-közvetítés gyakori velejárója a pénzváltásnak. Megjelent a márka váltási árfolyama a zöldségárustól a lángossütőig mindenhol. Itt a balatoni nyár ismét esélyegyenlőség nélkül a legális, adózó szféra részére.