Katalógus a magyar termékekről

Megjelent a Magyarországi Termékgyártók Képes Katalógusa. A kiadványt lapozgatva kiderül: a “magyarországi” itt leginkább a hazai tulajdonú ipari cégeket jelenti. Ebben alighanem a magyar tőkéjű (vagy tőkehiányú) társaságok nyomorúsága is benne van, hiszen ők érdekeltek leginkább abban, hogy egy ilyen, a csoportos marketing lehetőségét nyújtó összeállításba bekerüljenek. A kötetben 235 vállalkozás mutatja be termékeit. A [...]

Megjelent a Magyarországi Termékgyártók Képes Katalógusa. A kiadványt lapozgatva kiderül: a “magyarországi” itt leginkább a hazai tulajdonú ipari cégeket jelenti. Ebben alighanem a magyar tőkéjű (vagy tőkehiányú) társaságok nyomorúsága is benne van, hiszen ők érdekeltek leginkább abban, hogy egy ilyen, a csoportos marketing lehetőségét nyújtó összeállításba bekerüljenek.

A kötetben 235 vállalkozás mutatja be termékeit. A paletta igen színes: a Tiszai Vegyi Kombinát éppúgy szerepel, mint Zsigó Józsefné pingálóművész. A magyar export nagyjainak jelentős része azonban hiányzik, ami az ilyen kezdeményezésekkel szembeni óvatosságot is mutatja. Sokan és egyre többen igyekeznek egyszerre népszerűsíteni a magyar termékeket, és az efféle kezdeményezésekre fogékony hazai gyártók érthetően nehezen igazodnak el az egyesületek, alapok, alapítványok, egyletek között.

Ha a különböző szerveződésekben részt vevő cégek mindegyike szerepelne ebben a katalógusban, alighanem kétszer ilyen vastag kiadvány jelenhetett volna meg. Ennek hiányában a Márta-katalógus csupán egy a magyar árukat istápoló szervezetek tettei közül, amellyel igyekeznek bebizonyítani: velük érdemes együttműködni. A Márta kétségtelenül egyedülálló eddig a piacon, s némi munícióval is szolgálhat a magyar gazdaságdiplomáciának és mindazoknak a cégeknek, amelyeknek kevés jut exportkapcsolataik kiépítésére.

A kiadó Márti Kft. – amely mögött a Magyar Árukat Támogató Alap áll – tízezres példányszámúra tervezi a várhatóan 40 millió forintos összköltségű, négynyelvű Márta-katalógust, amelyből egyelőre négyezer készült el. A megjelenéshez szükséges pénzt a kiadványban üzletet látó vállalkozók adták össze, és az Alap tervei szerint a Márta-katalógust évente kiadják majd. A tisztes küllemű, jól áttekinthető idei Mártának esélye van arra, hogy más cégeket is meggyőzzön hasznosságáról. Talán a már most megjelenő társaságokat is az ideinél színvonalasabb kivitelű termékismertetésre ösztönzi majd, hiszen a kiadványban szereplő cégek változóan használták ki az igényes nyomdatechnika adta lehetőségeket: ajánlatukban nem egy esetben a ’70-es, ’80-as évek köszönnek vissza. Alighanem abban is segítséget nyújthatna a kiadó, hogy a borító aktuális évszáma mögött a ’90-es évek marketingje jelenjen meg. Ennek hiányában rögzíthetjük, hogy a katalógus hű tükre a hazai ipar produktumának: látszanak a fehér foltok.

(Marta Catalogue 1996, Budapest, Márti Kft., 7500 Ft)