Gombamód szaporodtak az orvosi műszergyártó cégek a rendszerváltás után. Néhányuk mára középvállalkozássá érett, s a továbblépés lehetőségeit keresi. Az általános és krónikus tőkehiány szorításából ki-ki a maga stratégiája szerint menekül. Egyesek egyedül próbálkoznak, mások külföldről kísérelnek meg tőkét hozni vállalkozásukhoz.
Az orvosi műszereket, gyógyászati, laboratóriumi berendezéseket gyártó ágazat termelése 1995-ben szolid 1,6 százalékkal meghaladta az előző évit. Precíz számok a tavalyi mérlegadatok feldolgozása alapján csak május végére várhatók, de az már látható, hogy jelentős átrendeződés következett be az értékesítésben. Kiugróan nőtt, 42,9 százalékkal az ágazat exportteljesítése. Ennek megfelelően viszont a belföldi értékesítés tetemesen csökkent, az 1994. évinek csak 79,7 százaléka. Ezt a teljesítményt iparban évek óta jellemző, körülbelül 5 százalékos létszámcsökkenés mellett produkálta az orvosi műszergyártó ágazat.
A tavalyelőtti mérlegadatok szerint négyszáznegyven cég tevékenykedik a szakágazatban. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók száma 210. Ebben az iparágban is sok a tiszavirág-életű kisvállalkozás. A nyolcvanas években a Medicor egymaga 8-10 ezer embert foglalkoztatott. 94-ben a szakágazatban dolgozók összlétszáma nem érte el a 6 ezer főt. Az adatokból nem derül ki, hogy a piaci szereplők népes gárdájából mennyi a gyártó, és mennyi a kereskedő cég. Schilling Lajos az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) főtanácsosa szerint már csak azért sem, mert ezen a területen is egyre kevésbé válik szét a kétféle tevékenység.
Az ágazat teljes nettó árbevétele 94-ben 13,3 milliárd forint volt. Becslés szerint ebből 8 milliárdot produkáltak a gyártó cégek, melyek Kiss Donát az ASK Kft. ügyvezető igazgatója szerint nincsenek többen 150-nél. “Azokat a vállalkozásokat pedig, melyeknek a forgalma eléri vagy meghaladja az évi 100 millió forintos szintet, a két kezén összeszámolhatja az ember.”
Tudás van, pénz nincs
A magyar orvosi műszeripar feltörekvő új vállalkozásainak szakembergárdája szükségszerűen az állami ipar emlőin nevelkedett. Legtöbben a Medicornál kezdték a szakmát. Ám az állami gondozott kifejezés nemcsak erre utal, hanem arra is, hogy a mai iparpolitika is meglehetősen mostohán bánik ezzel a jobb sorsra érdemes iparággal. Némileg sarkítva, Kiss Donát, a közelmúltban alakult szakmai szervezet, az MDQ elnöke így jellemzi a gazdasági környezetet amiben létezni, erősödni, nőni próbálnak a vállalkozások: “A magyar orvosi műszerpiac kicsi, kevéssé fizetőképes, antiprotekcionista, és javarészt a multiké.” A kicsiknek minden erejükre, ügyességükre szükségük van, hogy le ne gázolják őket. A piaci helyzetet jól mutatja, hogy a Magyarországon értékesített orvosi készülékek 90 százalékát importálják, főként nyugat-európai gyártók, őket a közel-keleti és egyesült államokbeli cégek követik.
Az OECD az IKM és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) országos méretű technológiai vizsgálatot kezdeményezett 1994-ben négy iparágban, ezek egyike az orvosi műszeripar volt. A tanulmány szerint a magyar orvosi műszergyártás érdemes arra, hogy akár kormánytámogatást is kapva fennmaradjon, s megerősítse versenyképességét. Egyes termékcsoportok, például a kardiológiai eszközök, az orvosi technológiákhoz való képalkotó szoftverek, protézisek és implantátumok piaci esélyei kimondottan kedvezőek a hazai és külpiacokon.
Az intellektuális tőkében gazdag magyar gyártók financiális tőkéhez egyre nehezebben jutnak. Dr. Illyés Miklós, a Meditech Kft. ügyvezetője szerint az egyetlen, bár szűkös, de hozzáférhető forráslehetőség az OMFB-től származik. A magyar egészségügy fejlesztését szolgáló nemzetközi projektek a kis és középméretű magyar vállalkozásokig nem érnek el. A hozzájutás feltételei túlbürokratizáltak, ami önmagában is elriasztó. Schilling Lajos jó lehetőségként említi az IKM Gazdaságfejlesztési Támogatását (GFT), elismerve azonban, hogy hitel-kamattámogatás odaítélésénél érvényesülő banki szempontok gyakran ütköznek a szaktárca rangsorával. Így könnyebben juthat kedvezményes hitelhez az a tőkeerősebb vállalkozás, amelyik kevésbé van rászorulva, mint az éppenséggel tőkehiány miatt stagnálásra, vagy külföldi forrás, rendszerint szakmai befektető bevonására kényszerülő cég. Bár ez az utóbbi megoldás pillanatnyilag jó megoldás lehet, de hosszú távon a magyar orvosi műszergyártás elsorvadásához vezet.
Bizonyos területeken a hazai orvosi műszeripar meg sem próbálja felvenni a versenyt a multinacionális óriáscégekkel. A nyolcvanas években a Medicor tett néhány kísérletet CT (computer tomográf) gyártására, de próbálkozása kudarcba fulladt. A cég mai filozófiája dr. Gábor Péternek, a Medicor Holding Rt. elnök-vezérigazgatójának interpretálásában így hangzik: “Gépkocsi hasonlattal élve, szeretnénk nagyon jó VW-ket készíteni, de nem akarunk, mert nem tudunk Mercedeseket gyártani. Ezzel is lehetünk eredményesek, hiszen a világ nagyobbik része VW-n jár.”
A Medicor példája
A Medicor a tavalyi 6,5 milliárd forintos éves forgalmával, melynek 85 százaléka exportpiacokról folyik be, az iparág legnagyobb gazdálkodó szervezete. Az utóbbi két-három évben, meglévő versenyképes termékei mellé tőkebehozatallal, licenc és know-how vásárlással teljes termékszerkezet-váltást hajtott végre. Termékei az Egyesült Államokban és Németországban is keresettek, de a magyar egészségügyben makacs előítéletek élnek produktumaival szemben.
Az ok a múltban gyökerezik, amikor a gazdasági szabályozók nem tették lehetővé a nyugati importot. Az érvényes szabályozók pedig arra késztették a hazai gyártókat, hogy kétféle minőséget gyártsanak: jobbat exportra, kisebb nyugati importhányadú silányabb terméket hazai fogyasztásra. Ez volt az “egyszerhasználatos” kézi műszerek kora. Egyszer kifőzték és el is lehetett dobni, mert rozsdásodott” – idézi fanyarul a múltbeli élcet az elnök-vezérigazgató. Az ellenhatás pedig, az “inkább egy nyugati, mint két hazai” elv általános alkalmazása a műszervásárlásoknál.
Gábor Péter szerint hosszú, keserves folyamat lesz a magyar orvosok bizalmának visszaszerzése. A Medicor mellett szól az ár, ami fele, harmada a hasonló kategóriás nyugati termékének. De ez sem eléggé meggyőző érv. Kézi műszereket ma 1,2 milliárd forint értékben ad el a cég Németországban és Amerikában. Itthon, ebben a szegmensben évek óta képtelen az 50 millió forintos érték fölé kerülni. Igaz, ugyanezekből a kézi műszerekből még ugyanennyit el tud adni. Importáruként, 40 százalékkal drágábban, saját német cégén keresztül.
A Medicor ma 15 önálló hazai és 14 külföldi cégből álló csoport. Egyik legnagyobb értéke az 1965-től kiépített nemzetközi értékesítési hálózat, melynek révén az Antarktisz és Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen jelen van. A cégek mindegyikében nem föltétlenül többségi, de meghatározó tulajdonosi részesedése van a Medicor Holdingnak (MH), melyet annak idején pénzintézetek hoztak létre. Később a MH alapított három kft.-t, s a társaságok eredményeiből azok megvásárolták a pénzintézetek részvényeit. A Medicor a maga ura. Tőzsdére készül, csak a kedvező időpontra vár.
Hasonló utat jár az Innomed-csoport. A cégek többségi tulajdonrészét birtokló Innomed Medical Kft.-t magánszemélyek hozták létre. Fejlesztőmérnökök, akik a Medicorból váltak ki. A 600 millió forintos forgalmú cég széles termékskáláján belül a fő profil, a kardiológiai készülékek és röntgenberendezések tervezése, gyártása, értékesítése. A cég elsők között vette számításba a háziorvosok vásárlóerejét, amit rendszeres, olcsó kamatozású hitelakciók szervezésével gerjeszt. Vásárlóinak kétharmada háziorvos. Az értékesítés 20 százaléka export. Az idén, 800 milliós forgalom mellett 30 százalékra növeli a cég az exportját. “Az utóbbi időben sokat invesztáltunk a jövőnkbe” – mondja Deme Gábor ügyvezető. Ez új terméket is eredményezett. Friss fejlesztés a nagyfrekvenciás röntgengenerátor, amit a többi hazai röntgengyártónak, így a Medicornak is, az Innomed szállít a jövőben. A cégcsoport offenzívájának látványos megnyilvánulása, hogy két vegyes vállalat alapítása van folyamatban az Egyesült Államokban és Oroszországban, kereskedelmi illetve gyártó tevékenységre.
A multik magyar csemetéi
A Meditech Kft. családi vállalkozás, felhasználói oldalról indulva jött létre. Dr. Illyés Miklós gyakorló szülész nőgyógyászként foglalkozott a terhességi hipertónia (magas vérnyomás) problémakörével. ťA szakirodalomból is ismert a “fehérköpeny hipertónia fogalma”. Ez, vagyis a környezeti stressz hatása jelenik meg a mérések 20 százalékábanŤ – mondja Illyés doktor. Ez azt jelenti, hogy a betegség kezelésére fordított összeg ugyanilyen százalékban fölösleges kiadás. Ennek elkerülésére fejlesztette ki a azt a készüléket, ami 24 órás rendszeres vérnyomásmérést tesz lehetővé. A mérések rögzített eredménye számítógépes kiértékelésre ad módot.
A gyógyszerelés és a kezelés hosszú távú ellenőrzésének lehetőségét egy újabb fejlesztés, az OMRON IC teremti meg, ami a japán óriáscéggel kooperációban készül. A szabadalom bejegyzése 50-50 százalékos alapon történt. A Meditech az Albacompnál gyártat, s beszállítója az Omronnak.
Közel százmilliós forgalmának 70 százalékát itthon kapja meg a cég, külföldön a Medimpex értékesíti termékeit. Legújabb terméke a Cardio-Tens, hordozható vérnyomásmérő és EKG készülék kifejlesztése négy évig tartott, négy fejlesztési irány torkolt zsákutcába, nyelte a pénzt. “Elmúltak a vagabund idők, a cégalapítási láz boldog tudatlanságnak merészségével együtt. Azt reméltem, amikor belevágtam, virágzó családi vállalkozást hagyok gyermekeimre.” A tőkeszegénység miatt Illyés doktor ma pesszimistábban látja a jövőt.
Az ASK Kft. nagyságrendje az Innomedével azonos, tavaly ugyancsak 600 millió forintos forgalmat produkált 60 százalékos közvetlen, 10 százalékos termékbeépített közvetett exporttal. Az ASK fejlesztőcégként indult, főként energiaipari automatizálási rendszerek kidolgozásával teremtette meg anyagi alapjait. Ez a vonal ma is él, de a cég működésében, a high tech tartománybeli orvosi berendezések, diagnosztikai képalkotó szoftverek fejlesztése, gyártása a meghatározó. Ebben a kategóriában egy fejlesztés öt évig is eltart, és a termék élettartama sem hosszabb ennél. A gyilkos iramú versenyben az erkölcsi kopás szorítja pályaszélre az egyébként hibátlan termékeket. Az iramot, amit az orvosi műszergyártásnak ez a szegmentje megkíván, egy kezdő vállalkozás önerőből nem bírhatja, a magyar pénzpiaci feltételek pedig lehetetlenné teszik a hazai forrásbevonást.
Az ASK számára a megoldást a multinacionális labordiagnosztikai cég, a Boehringer Mannheim (BM) jelentette. 1993-ban 51 százalékos tulajdonrész vásárlásával tőkét és piacot hozott a cégbe. “Hogy ez megtörténhessék, a cégnek helyzetbe kell hoznia magát. Olyan saját erős fejlesztésének kell lennie, ami felkelti egy ilyen óriáscég érdeklődését.
Az ASK számára az 1989-es Medica kiállításon történő bemutatkozás hozta a megbízást az automatikus vizeletdiagnosztizáló berendezés kifejlesztésére ami összességében körülbelül 8 millió márkás szerződések keretében valósult meg. A Seditron 94-ben jelent meg a piacon. Az ASK-nak a KFKI területén létrehozott gyártóüzeme megkapta a Boehringertől a hazai gyártás opcióját is. Ám az itthon gyártott berendezések értékesítése is kizárólag a multinacionális cégen keresztül történhet. Magyar kórházba is ezen az úton kerülhetne Seditron készülék, de igény nemcsak a 10 millió forintos beruházási költség miatt nincs, hanem azért sem, mert a berendezés a fejlett országokban igen drága szakasszisztensi munkaerő kiváltását célozza. Márpedig olyan berendezés nem létezik, ami a magyar szakasszisztens munkaerejénél olcsóbb lenne. Jelenleg három nagy projekten dolgoznak az ASK-nál. A fejlesztéseket részben a Boehringer finanszírozza, de saját programok is futnak. “Osztalék formájában senki nem vesz ki pénzt ebből a cégből – mondja Kiss Donát. – Ma is minden fillérünket fejlesztésre fordítjuk.”