A magyar kormány képviseletében Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter március 29-én Párizsban aláírta azt az okmányt, amelyben a Magyar Köztársaság kormánya vállalja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagságával járó kötelezettségeket – igaz, ezek egy részének teljesítését a kabinet csak későbbre ígéri.
A miniszteri aláírással ellátott dokumentumot a magyar országgyűlésnek még ratifikálnia kell. Az így szentesített okmány akkor jogosítja fel Magyarországot a teljes jogú tagságra, ha azt a francia kormánynál letétbe helyezik. Amennyiben a ratifikálás május közepéig megtörténik, akkor Magyarország már teljes jogú tagként vehet részt az OECD május végi miniszteri értekezletén.
Az OECD-tagság közvetlen előnyökkel nem jár (Figyelő 1996/9. szám), közvetett előnyei – mindenekelőtt a magyarországi befektetések kockázatmentessé minősítése révén – azonban várhatóan hamarosan érzékelhetővé válnak. Elemzők szerint az, hogy az OECD 27. tagként Magyarországot soraiba fogadta, ahhoz hasonlatos, mintha az érettségi vizsgán megfelelt volna.
Sikeres érettségi vizsga után is előfordulhat azonban, hogy a tanárok megjelölik azokat a területeket, ahol még érdemes a megszerzett ismeretanyagot tovább mélyíteni. Az is megtörténhet, hogy ehhez a diák még időt kér. Az azonban már ritkább, hogy a vizsgázó kijelenti: fenntartja magának a jogot, hogy néhány területen eltérő véleményt formáljon. Márpedig a 27. tag esetében mindhárom formula előfordult.
Magyarország nem tartja magára nézve kötelezőnek az OECD Tanácsának a tagállamok hajózási politikájára vonatkozó ajánlásait. Néhány területen fenntartja magának a jogot, hogy a jövőben az OECD-tagállamokétól érdemben eltérő gyakorlatot folytasson. Így például csak magyar többségű tulajdonban álló gazdasági társaságok működhetnek a jövőben is a nemzetközi légi, valamint a vízi személy- és áruszállítás területén. A tagállamoktól eltérően továbbra is adhatók kedvezményes hitelek és hitelgaranciák a többségi magyar tulajdonban álló kisvállalkozásoknak. Érdekesség: a magyar képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy az idegenforgalomban vámmentesen behozható sör mennyisége nem haladhatja meg az 5 litert. Mindezeknél lényegesebbek azok a területek (lásd táblázatunkat), amelyeknél Magyarország, bár magára nézve kötelezőnek fogadta el az OECD-ajánlásokat, de gyakorlatba ültetésükhöz némi halasztást kért.
