Ha a jelenlegi formájában fogadják el a vadvédelmi, vadgazdálkodási és vadászati törvényt, akkor a “világ újrafelosztása” kezdődhet Magyarországon a vadászati szektorban. A hatpárti konszenzuson alapuló, nemrég a parlament elé terjesztett törvénytervezet annak adja a vadászati jogot, akié a vadászterület tulajdonjoga. Ehhez persze még lesz szavuk az ellenérdekelteknek.
A vadászati ágazatot egy 35 éves, elavult törvény szabályozza, holott az agrártárca másfél évtizede fáradozik az új vadászati törvény megalkotásán. A redszerváltozás után mindez még sürgetőbbé vált, azonban az érdekek összecsapásaiban úsztak el az elmúlt évek is. Most viszont lényeges kérdésekben megszületett a hatpárti egyezség, aminek alapján végleg eldőlhet a legfontosabb kérdés: kié legyen a vadászati jog.
Ma még a Földművelésügyi Minisztérium privilégiuma, hogy a vadászati jog hasznosításáról mint állami tulajdonról döntsön. A törvényjavaslatban már az szerepel, hogy a vadászati jog a földtulajdonhoz fog kötődni. Ezt azonban úgy lehet elérni, ha hatályon kívül helyezik az önkormányzati törvény jelenleg érvényben lévő rendelkezését – mely szerint a vadászati jog hasznosításából származó bevétel az önkormányzatokat illeti meg. Ez pedig annyit jelent, hogy az új jogtulajdonosok szándékától függően megkezdődik a vadászterületek újrafelosztása.
Az ettől ódzkodó vadásztársadalom kompromisszum-készsége ezzel az egyezséggel vélhetően kimerült. Ugyanis a másik fontos kérdésben, hogy mekkora legyen a minimális vadászterület nagysága, máig sem sikerült megegyezniük az érdekelt feleknek. A szakmai érveknek megfelelően minimum 3 ezer hektáros vadászterületek kialakítását írja elő a törvényjavaslat. Az ellenvélemények a maximális földbirtoknagyságban határoznák meg a vadászterület legkisebb határát, a tulajdonosi érdekek prioritását hangsúlyozva. Egy biztos, a földtulajdonosok nagy részének mindenképpen társulásokat kell majd létrehoznia.
A vadászterületek gazdái kötelesek lesznek ezután is a vadállomány sokféleségét fenntartani, azt őrizni és az ellátásról gondoskodni. A vadászati jogot a 10 évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni. Ennek alapján a jogot hasznosító köteles minden év február közepéig vadgazdálkodási tervét benyújtani a vadászati hatóságokhoz, hivatásos vadászt alkalmazni és a vadkárok megtérítéséről is gondoskodni.
A vadászati jog gyakorlását a mai napig piaci áron alul élvezheti a vadásztársaságokba bejutott “szerencsés” vadászok rétege. Ha a törvénytervezetet mostani formájában fogadják el, ezek az emberek a jövőben csak jelentős térítés ellenében gyakorolhatják tovább vadászati jogukat. Mindezt ráadásul nem a vadásztársaságok kapják majd meg, hanem azok, akiknek tulajdonában vannak a vadászterületek.