A jelek szerint már csak két dolog hiányzik ahhoz, hogy Magyarország a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő szervezet 27. tagja legyen. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakbizottságainak alapos vizsgálata után hátravan még a pénzintézeti törvény módosítása és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) történő megállapodás. Az illetékesek azonban szinte biztosra veszik hazánk március végi felvételét.
A múlt heti párizsi ország-felülvizsgálati ülésről jó hírrel térhetett haza a Bokros Lajos pénzügyminiszter vezetette magyar küldöttség: a volt szocialista blokkból Csehország után másodikként juthatunk be az OECD-be. Mindhárom illetékes szakbizottságban “vettük” az akadályokat: a környezetvédelemi, az adózási, valamint a devizaszabályozási normákat illetően Magyarország egyaránt megfelel a fejlett országok elvárásainak.
Pontosabban: a pénzintézeti törvény (pit) banktitokra vonatkozó része még módosításra szorul, ezért ezt a javaslatot a kormány sürgősséggel a parlament elé terjesztette. Bokros szerint remény van arra, hogy az országgyűlés még a Nagyköveti Tanács március 14-i párizsi ülése előtt elfogadja a törvényt, igazodva ezzel a nemzetközi normákhoz. A pénzügyminiszter abban is bízik, hogy egy nappal később, március 15-én megszületik az IMF-megállapodás is, amelynek értelmében Magyarország újabb készenléti hitelhez juthat. Ha a két feltétel – a pit módosítása és az IMF-megállapodás – teljesül, akkor az OECD március végén összeülő Miniszteri Tanácsa felveszi Magyarországot a világ legfejlettebb országait tömörítő klubba.
Az OECD-csatlakozást az teszi lehetővé, hogy a magyar kormány rászánta magát bizonyos liberalizációs lépésekre. A szabadpiaci nyitáshoz viszont, elsősorban a devizaszabályozás területén, szükség volt a stabilizációs intézkedésekre, utólag ugyanis még az egyensúly elérésének érdekében sem “illik” korlátozni a pénz- és tőkepiaci mozgásokat. A pénzügyminiszter szerint a nemrégiben hatályba lépett törvények közül mindenekelőtt az új devizakódex alapozta meg Magyarország OECD-tagságát.
A várható csatlakozás Magyarország európai integrációjára is jótékony hatással lesz. Az OECD által elvárt gazdaságpolitikai vonalvezetés ugyanis szinte megegyezik az Európai Unió (EU) kívánalmaival, még akkor is, ha tételes elvárásokat a párizsi szervezet nem fogalmaz meg. A tagság még két kézzelfogható előnnyel jár. Március végétől kezdve a magyar szakemberek is hozzáférhetnek a párizsi szervezet szinte páratlan adattárához. Információkat szerezhetünk 26 fejlett ország gazdaságáról, politikájáról és társadalmáról, kivéve a hadügyet, a külügyet és a biztonsági szolgálatok tevékenységét. A tagság az IMF-megállapodással együtt tényleges kamatcsökkenést is eredményezhet a nemzetközi pénzpiacon megjelenő magyar cégek hitelfelvételékor. A csatlakozással és a stabilizációval összefüggő országkockázat-csökkenéssel a magyar vállalatok számára elérhető közelségbe kerül az olcsóbb hitel, a londoni bankközi kamatláb, a libor körüli árfolyammal.
A többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is korlátlan ideig válik az OECD tagjává – a szervezet szabályzata nem említi, hogy bármely tagországot ki lehetne zárni. Azzal azonban tisztában kell lenni: a bizottságok, főleg a folyó- és tőkeműveleti, a környezetvédelmi és a nemzeti elbánást (vagyis a külföldi jogi és természetes személyeknek a hazaiakkal egyenlő elbírálását) vizsgáló és kutató testületek árgus szemekkel figyelik majd a magyar gazdaságpolitika újabb fejleményeit. S alighanem “sok kellemetlenséggel” kell szembenézniük azoknak az országoknak, amelyek visszalépnek a gazdaság liberalizációjában.
