Gazdaság

A NAGYTŐKÉSEK HELYZETE – Elégedetlen elit

A saját tőkéjüket kamatoztató hazai nagyvállalkozók elégedetlenek a gazdasági szabályozórendszerrel és a kormány tevékenységével. Meg kívánják törni a személyüket és a tevékenységüket övező, általánosítva elítélő bizalmatlan közvélekedést. Az sem lenne meglepetés, ha a közeljövőben nyílt eszközökkel kívánnák befolyásolni a politikai folyamatokat. Az utóbbi évtizedben először készült felmérés arról, hogy miként vélekednek a piacgazdaságról a piac irányítói.

A nagyvállalkozóknak elegük van abból, hogy tőkéjüket zavaros jogszabályi környezetben, a kormány kiszámíthatatlan működése mellett, a társadalmi méretű bizalmatlanság légkörében működtessék. Ez a sommázat is kiolvasható a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) által a napokban befejezett, “A nagyvállalkozók és társadalmi környezetük” című jelentésből.

A jelentés egy magát megnevezni nem kívánó tőkéscsoport által megrendelt kutatás eredményét foglalja össze. A kutatás a hazai nagyvállalkozói elit saját magáról, valamint a felnőtt lakosságnak a nagyvállalkozókról kialakított véleményét mérte fel. A Figyelő rendelkezésre bocsátott jelentésből kihámozható, hogy a nagyvállalkozókat az foglalkoztatja: elégséges perspektívát látnak-e Magyarországon arra, hogy az üzletvitel korrekt legyen; bízhatnak-e a társadalmi-politikai környezet konszolidációjában; érdemes-e belföldön tartani az évek során felhalmozott javaikat?

A hazai nagyvállalkozók válaszai alapján csoportosítva a tőkéseket, megdőlni látszik az a vélekedés, hogy az utóbbi években többnyire csak politikai kapcsolatok kiaknázásával lehetett nagy vagyonhoz jutni. A vagyonszerzés szempontjából – saját besorolásuk alapján – a nagyvállalkozók zöme az 1990. évi váltás előttre visszanyúló gazdasági tapasztalatait (vezető beosztását nagy állami cégeknél; saját vállalkozásának elindítását a nyolcvanas években) tartja a legfontosabbnak, s a válaszadóknak csak elenyésző kisebbsége ismeri el, hogy politikai kapcsolatainak felhasználása játszott kulcsszerepet nagyvállalkozóvá válásában. Ugyanígy vélekednek a piaci sikerüket elősegítő tényezőkről is. (Lásd grafikonunkat!)

Rendkívüli azonosságot mutat a nagyvállalkozók és a lakosság véleménye a piaci siker, az előmenetel és a jogkövető magatartás megítélésében. A felmérési eredmények aggasztóak. A megkérdezett nagyvállalkozók 61,8 százaléka azon a véleményen van, hogy megállna az üzleti élet, ha minden törvényt betartanának. A lakossági minta 79,9 százaléka azt vallja, hogy aki vinni akarja valamire ebben az országban, annak “egyes szabályokat át kell hágnia”.

A gazdasági dereguláció kezdete óta immár nyolc év telt el. Ennek tudatában ezek a vélekedések aligha magyarázhatók a kommunista rezsimmel szembeni passzív elutasító magatartásból származó örökségnek, inkább a koncepció nélküli, hektikus jogszabálygyártást lehet indokul felhozni. Tény, hogy Magyarországon egy elévülési cikluson (öt éven) belül például az adózási, adóigazgatási, számviteli, társadalombiztosítási törvények terén tizennyolcféle, tárgyévenként ugyanabban a témában eltérő törvényi előírást kell ismernie és betartania a vállalkozóknak. Talán ez a körülmény befolyásolja a leginkább a nagyvállalkozókat, amikor hosszú távú terveik esélyeit latolgatják. (Lásd grafikonunkat!) A véleményekből az szűrhető ki, hogy a hazai tőketulajdonosok ugyan kockázatosnak tartják hosszú távra szóló befektetetésbe kezdeni az országban, egyelőre azonban vállalják ezt a kockázatot.

A Tárki-jelentésből kihámozható az is, milyen mérlegelés alapján spekulálnak hosszabb távon megtérülő befektetésre.

A nagyvállalkozók körében az a vélemény uralkodik, hogy a társadalmi környezet általánosságban inkább kedvező a tőkések számára, mint kedvezőtlen. A különböző foglalkozási ágak, közintézmények, gazdálkodói és érdekvédelmi szervezetek közül a minta többsége vállalkozásbarátnak vagy legalábbis semlegesnek tartja a tömegkommunikációt (76,9 százalék), a pénzintézeteket (75,5 százalék), a munkásokat (74,9 százalék). Igaz, az ellenkező előjelű lista is tekintélyes. A tőkésminta többsége vállalkozásellenesnek vagy legfeljebb semlegesnek találja a rendőrséget (87,8 százalék), a szakszervezeteket (84,9 százalék), a kormányt (76,8 százalék) és a humán értelmiséget (70,9 százalék).

Érdekfeszítő azt vizsgálni, hogy a társadalmi, politikai környezet különböző szegmenseiről milyen képet formálnak a nagyvállalkozók. Különösen érdekes lehet azon spekulálni, hogy milyen befolyás érvényesítésével képzelhető el változás ezekben a szegmensekben.

A megkérdezettek túlnyomó többsége a hektikus jogalkotás mellett is bízik a jogszolgáltatásban. A nagyvállalkozók zöme függetlennek ítéli a bíróságokat. (Némileg árnyalja a képet, hogy a megkérdezett tőkések egyharmada szerint nem kizárt: a politika befolyásolhatja a bíróság döntéseit, tíz százalékuk szerint pedig politikai nyomásra a bíróságok egyenesen megsértenék a jogállamiságot.)

A megkérdezettek – mint már említettük – nagy általánosságban nem sorolják a vállalkozásbarát csoportok közé a rendőrséget: 43,5 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy a rendőrség megvédi a becsületes embereket a becstelenekkel szemben, 45,8 százalékuk szerint pedig a rendőrség tehetetlen az alvilág ellenében. A megkérdezett nagyvállalkozók aggályosan nagy arányban – 37,3 százalékban – osztják azt a véleményt, hogy nem lehet megbízni a bankokban, mert nem őrzik meg a banktitkot. Ezzel ellentétes véleményen a válaszadók 36,1 százaléka van. Ilyen vélekedések ismeretében vajon mivel magyarázható, hogy mégsem a tőke menekítésére gondolnak a nagyvállalkozók? Feltételezzük: azzal, hogy a jogalkotást és a végrehajtó hatalmat meghatározó politikai viszonyok megváltozásában bíznak, vagy megváltoztatásukra törekszenek.

A megkérdezett tőkések többségi véleménye szerint a jelenlegi magyarországi politikai (61,9 százalék) és gazdasági (77 százalék) viszonyok nem kedveznek a vállalkozásoknak. E vélemény kialakulásában nyilván az is szerepet játszik, hogy a válaszadók körében 54,4 százalékban többségi álláspont szerint – egy egyszerű, eldöntendő kérdésre adott válaszok alapján – a kormány nem tartja szem előtt a vállalkozók érdekeit, s 37 százalékuk szerint a kormány nem a társadalom javára tevékenykedik. Ez utóbbi aránnyal szemben a mintának csak 24,7 százaléka ítéli úgy, hogy a kormány a társadalom javát szolgálva működik. Ebből a szituációból a megkérdezett nagyvállalkozók többsége szerint úgy lehet kitörni, hogy a tettre kész vállalkozók kiszámítható, legális mozgástérben működtetik tőkéjüket, s a megtermelt jövedelemből nem kis hányadot a köz javára fordítanak. A megkérdezett tőkések túlnyomó többsége (68,5 százalék) szükségesnek tartja, hogy az állam elvonja a javak és jövedelmek egy részét, s az elvonásból képzett forrásból támogassa a rászorulókat. Szintén többségi álláspont a megkérdezettek körében, hogy az államnak tartózkodnia kellene az üzletmenetbe történő beavatkozástól, ugyanakkor erős kézzel kellene megteremtenie azt a környezetet, amelyben magára találhat, növekedésnek indulhat a gazdaság.

Ezen vélemények alapján nem is meglepetés, hogy a megkérdezett nagyvállalkozók határozott, kétharmadot elérő többségi véleménye szerint elérkezett az idő érdekeik nyílt politikai képviseletére, s ennél is nagyobb arányban vélik úgy, hogy a vállalkozók érdekeiért kiálló pártra van szükség. E cikk kereteit meghaladná, ha annak esélyét latolgatnánk, vajon önálló pártot alapítanak-e a közeljövőben a nagyvállalkozók. Az viszont nem puszta latolgatás, hogy miként ítéli meg a nagyvállalkozói minta a parlamenti pártokat. Kaptak egy kérdést arról, hogy mely pártokat tartják vállalkozásbarátnak. A válaszok megoszlása szerint leginkább az SZDSZ-ben (68,7 százalék) és a Fidesz-MPP-ben (65,9 százalék) bíznak, míg a leginkább vállalkozásellenesnek az MSZP-t (23,4 százalék) és az FKgP-t (22,5 százalék) tartják.

A Tárki kutatásának eredménye azt tükrözi, hogy a hazai nagyvállalkozók elégedetlenek az aktuális társadalmi és gazdasági viszonyokkal. A változtatás érdekében arra készülnek, hogy mélyítsék politikai kapcsolataikat, bővítsék befolyásukat az állami döntésekre. Ezekben a törekvéseikben sokkal inkább számíthatnak a sztereotíp elemzésekben velük szembeállított társadalmi rétegek támogatására, semhogy közéleti színrelépésük alkalmával heves ellenállástól kellene tartaniuk. A nagytőke késznek mutatkozik az ezrredfordulós társadalmi kiegyezés megkötésére.

Címkék: Hetilap: Gazdaság

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.