Aggodalomra ad okot, hogy Románia és Bulgária jogi rendszerek hiányosságai akadályozzák a veszélyeztetett fajokra vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazását. A hatóságok megfelelő továbbképzésének hiánya miatt gyakran nem ismerik a csempészek által alkalmazott technikákat és módszereket, amelyekkel illegálisan juttatnak be veszélyeztetett állatokat és növényeket az európai közös piacra – áll a WWF honlapján.
Keletről nyugatra
Közép- és Kelet-Európa számos olyan fajnak ad otthont, amelyek ritkák vagy már ki is haltak Nyugat-Európában, ilyen például a barnamedve, a kerecsensólyom, a tokfélék, vagy a növények közül a ciklámen és a hóvirág. A régió ugyanakkor már régóta fontos tranzitszerepet játszik a világ különböző részeiből származó veszélyeztetett fajok és a belőlük készült termékek EU-ba történő behozatalában.
A térség jelentős újraexportálója például az élő hüllőknek, egzotikus madaraknak. Számos ország jelentős kaviárexportáló vagy re-exportáló, így például Lengyelország, Törökország, Bulgária és Románia.
A határon kell megfogni
A veszélyeztetett fajok illegális kereskedelemének ellenőrzése az unióban különösen nagy kihívást jelent, mivel szisztematikus ellenőrzés csak a külső határoknál történik, ezért játszanak fontos szerepet az újonnan csatlakozó országok. Ha viszont egy CITES-listán védett növény- vagy állatfaj bekerül az EU-ba, akkor már viszonylag könnyen lehet vele mozogni az unión belül.
2000 és 2004 között Bulgáriában és Romániában csak kevés, illetve egyetlen elkobzást sem jelentettek a hatóságok, míg más környező országokban viszonylag magas számban lepleztek le csempészeket. Hazánkban az uniós jogszabályoknál is szigorúbb előírások vannak érvényben például a bejelentési kötelezettség számos CITES-es faj esetében és az ehhez kapcsolódó szigorúbb jelölési kötelezettség. A végrehajtásért felelős hatóságok rendszeres továbbképzéseken vesznek részt.
„Az EU-nak biztosítania kell, hogy mind a 27 tagállam rendelkezzen a megfelelő hatósági létszámmal és szaktudással, hogy eredményesen tudjanak fellépni az illegális kereskedelemmel szemben” – mondta Kecse-Nagy Katalin, a TRAFFIC Közép- és Kelet-európai programjának programvezetője és a tanulmány társszerzője.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
