Viharos előzmények után afféle válságértekezletet – elnökségi ülést – tartott a legnagyobb hazai agrár-érdekképviseleti szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az ülésnek a rendkívüli közgyűlés összehívásáról kellett döntenie. A kormányzati munkával elégedetlen MOSZ ugyanis válaszút előtt áll: békésen folytassa-e a hosszan tartó, nem túl sikeres tárgyalássorozatot a szaktárcával, vagy erőszakkal fogadtassa el – a januári közgyűlésén az agrárválság leküzdésére megfogalmazott – követeléseit. Csomagjukat akkor Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter is támogatta, de az ügyben az érintettek szerint mostanáig nem sok minden történt. (Azonkívül, hogy időközben megkezdődött a Nemzeti Agrárprogram vitája.)
A szövetkezeti lobby türelme viszont elfogyott. Ebben az is szerepet játszott, hogy a kiskőrösiek – “útszélen” megfogalmazott – merész követeléseinek zömét a kormány lóhalálában teljesítette, a MOSZ-ét viszont még mindig nem. Érezhető a sértődöttség: a MOSZ ügyvezető elnöksége szerint a kicsik egyoldalú kedvezményeket kaptak, s úgy vélik, a kormány diszkriminálja a társas vállalkozásokat és a szövetkezeteket. Állásfoglalásuk így fogalmaz: “az elmúlt két hónapban a kormány és a parlament több olyan intézkedést tett, amely nem azonos sem a kormányzó pártok, illetve a kormány korábbi programjával, sem a közgyűlésen tett ígéretekkel. A társadalombiztosítási és adózási módosítások sértik a verseny-, szervezet- és szektorsemlegesség elvét, tovább rontják a legális vállalkozások esélyeit.”
– Az ingyenes szövetkezeti juttatás (egyes élelmiszer-feldolgozó üzemek termelői kézbe adásának) parlamenti leszavazásával, a szövetkezetek földvásárlási tilalmának fenntartásával hátrányos helyzetbe hozták ezt a kört. Számunkra úgy tűnik, mintha a kormány nyíltan szembefordulna a szövetkezésekkel. Ezért az elmúlt hetek eseményei után a kormánynak most már azt kell bizonyítania, hogy nem szövetkezetellenes – véli Filipsz László, a MOSZ titkára.
A félutas agrárdemonstrációk idején tartott korábbi MOSZ-elnökségi ülésen már az is felvetődött, hogy a szövetkezetieknek miként kellene tiltakozniuk. Nagy Tamás elnök azonban a tagszervezetek közös határozatára bízta a döntést. Ha a szövetség úgy akarja, akkor közgyűlésen hívják tetemre a miniszterelnököt és az agrárminisztert: adjanak számot a szövetkezeteknek tett ígéreteik teljesítéséről.
Bárhogy alakul is, olybá tűnik, hogy a MOSZ-vezetők zöme inkább a párbeszéd, mint a demonstráció híve. Szerintük “alapvető értékük” az a szalonképes hangnem s az az eddig kialakult közvetlen viszony a szaktárcával, amelyet más érdekképviseletek nem tudhatnak magukénak. Egyes szövetkezeti szakértők úgy vélik, hogy talán tisztességesebb a kormánynak még néhány hónap türelmi időt adni. Ám, ha követeléseik a tavaszi munkák vagy az aratás elmúltával sem teljesülnek, akkor eljön az ideje, hogy a szövetség harcosabb eszközhöz folyamodjon.
Más megfigyelők éppen ezt az udvarias hangnemet okolják a jelenlegi agrárérdek-érvényesítés csődjéért. Kőrösi Imre, az agrármunkaadó-szövetség elnöke szerint túl szoros a kötelék az érdekvédelmi szervezetek és a tárca között, s ezek a szövetségek ezért nem tudják a valódi termelői érdekeket megjeleníteni. Kőrösi úgy véli: a Metész éppen azért sikeres, mert független.
(Mintha ezt akarták volna cáfolni a szintén érintett – ki tudja hány tagot számláló – szervezetek, közöttük a Parasztszövetség, a Magosz is, amelyek sorra tartották meg önnön jelentőségüket is hangsúlyozó demonstrációikat. Egyesek a nagyobb tömeghatás reményében még a politikai pártok bábáskodását és elviselték. Ezzel aztán végleg politikai síkra terelték, sokak szemében ellenszenvessé tették a megmozdulásokat.)
Az érdekképviseleti vetélkedő alatt az agrárkormányzat lélegzetvételnyi időhöz jutott. A békéltetés eszközeként társadalmi vitán érleli a Nemzeti Agrárprogram gondolatait, április második felére szervezi az agrárkerekasztalt. Szakértők szerint azonban félő, hogy az agrárbéke csak átmeneti lesz. Az aratás után ugyanis ismét kiújulhatnak a feszültségek a bőséges ótermésű készlet és a jó közepes új termés okozta piaci zavarok miatt. Ha ezt valamely szervezet jó érzékkel meglovagolja, akkor a kormányból valószínűleg többet tud kicsavarni, mint a kiskőrösiek. Amennyiben így történne, a felborított költségvetéssel év közben újra kezdődhet a törvénymódosítási Canossa-járás.
