2001-től 2018-ig vizsgáltuk a reptér statisztikáit, amiből nemcsak az derül ki, hogy Németországba repülnek a legtöbben Budapestről, de az is, hogy mennyit számít egy új fapados megjelenése a piacon.

Két évtized alatt megtriplázódott a budapesti reptér forgalma, a világgazdasági válsággal ellentétben viszont a Malév 2012-es csődje nem okozott számottevő visszaesést az utasok számában – a magyar szolgáltató „helyére” ugyanis szinte azonnal bejelentkeztek más légitársaságok.

2018-ra oda jutottunk, hogy csak Budapest és az Európai Unióban található repterek között több utas fordult meg, mint ahányan Magyarországon élnek, és úgy néz ki, egyelőre semmi nincs, ami a növekedésnek gátat szabna: decemberben írtuk meg, hogy 2019-ben a reptér átlépte a tizenhat milliós utasforgalmat, ami azt jelenti, hogy több mint egymillió utassal több járt a reptéren, mint egy évvel korábban – ez naponta 2800-zal több embert jelentett átlagosan.

Made with Flourish

Az Eurostat adataiból készített fenti grafikonunkon az is látszik, hogy míg 2005 után öt éven át azonos volt az EU-n belüli utasszám, addig az EU-n kívülre vagy onnan ide utazók száma másfélszeresére nőtt 2007-ről 2008-ra: az addig rekordnak számító 1,9 milliós utasszám hirtelen hárommillióra változott. És valószínűleg nőtt volna tovább, ám jött a válság, és a fontossági listán hátrasorolódtak a nagyobb nemzetközi utak, az uniós repülősek számának növekedése pedig egészen 2011-ig váratott magára, akkor haladta meg legközelebb a válság előtti szintet. (A két csoport számainak alakulása a diagramon a cím alatti legördülő listával külön is megnézhető.)

Frankfurtba és Párizsba utazunk a legtöbbször

A magyar fapados légitársaságot, a Wizz Airt 2003-ban alapították, ami az ábrán is szemmel látható változást hozott, leginkább az unión belüli utak esetében: míg 2002-re 3,4 millió utast mutat a statisztika, ez a szám az alapítás utáni évben már 4,7 millió, egy évvel később pedig már 6,2 millió.

Milyen Feri?

A reptér mai területén a 19. században Mayerffy Ferencnek szőlőbirtoka volt, a városrészt róla nevezték el Ferihegynek, a repteret pedig később a városrészről. Liszt Ferenc nevét 2011-ben kapta meg, akkor volt ugyanis 200 éve, hogy megszületett a zeneszerző.

Az Eurostat gyűjt repterenkénti adatot is, így megnézhetjük, hogy 2001-től hova és hányan repültek Budapestről és Debrecenről – most főleg az előbbivel foglalkozunk, a hajdú-bihari megyeszékhely adatait a cikk végén találja majd. Az adatok között nem található meg a világ összes repülőtere, Budapest „fő partner reptereit” tartalmazzák a táblák, ezekből állítottuk össze az alábbi grafikát. Az adatok az adott repülőtérre tartó és onnan érkező utasokat is tartalmazzák.

Made with Flourish

A listát Frankfurt vezeti, ám a második helyezett Párizzsal szemben a német várossal kapcsolatban sejthető, hogy az utasok egy részének nem ez a végső úti célja, hanem transzatlanti járatokra szálltak át. Bekerült még a top tízbe a holland és a brit főváros is, amelyek szintén népszerű és gyakori átszállóhelyek hosszabb járatokra.

Azt furcsálltuk, hogy New York esetében 2018-ra nem szerepeltek adatok az Eurostat tábláiban, már csak azért is, mert abban az évben indított közvetlen járatot a LOT, az első gépen pedig mi is rajta voltunk. Emiatt megkerestük a hivatalt, hogy magyarázatot kérjünk, ők pedig adtak is: kiderült, a szakértőik úgy állítják össze az adatokat, hogy minden repülőtér esetében meghatároznak egy küszöböt, és csak akkor tüntetik fel az utasszámot, ha azt megugorja az adott útvonal.

Mivel Budapest utasforgalma tízmillió fő felett volt, ezért a legmagasabb kategóriába esett 2018-ban, ami azt hozta magával, hogy csak a 75 ezer feletti utasforgalomnál kerültek be a partnerrepterek adatai. Ezt a május elején létrejövő Budapest-New York viszonylat nem hozta.

Hat dolog, ami meglepett New Yorkban
Ne higgyünk például annak, aki azt mondja, úgyis mindenhol van wifi.

Tolongás a dobogóért

Készítettünk egy grafikát, amit a rajta látható csúszkával animálni is lehet, és ami azt mutatja, hogy 2001 és 2018 között Budapestről melyik országba hányan repültek. A csúszka alatti top tízes lista mellett láthatóak a konkrét utasszámok, a többi országét a narancssárga szalag szélessége jelzi, arra kattintva viszont ott is pontosan látható, hogy hányan utaztak Budapest és a célország között – ehhez egyébként az adott országban található fő partnerrepterek adatait összegeztük.

Made with Flourish

Összesítésben Németország az első huszonkét millió utassal oda-vissza irányban, az Egyesült Királyságba és onnan tizennyolc millió utas repült a vizsgált tizennyolc évben, Hollandia és Olaszország pedig megosztott harmadik helyezettek a nyolcmilliós számukkal.

Dánia 2007-ben szerepelt utoljára a top tízben, holott egyrészt Billundba is repül a Ryanair, a negyvennyolc óra alatt teljesíthető Koppenhágába pedig az ír fapados mellett a Norwegiannel is eljuthatunk.

A két második legnagyobb magyar város

A debreceni repülőtérről csak 2016 és 2018 között vannak adatok (a már említett küszöb miatt), a hét fő partnerreptér közül a London-Luton volt a legnépszerűbb, ahonnan és ahova 416 ezerre rúgott az utasforgalom három év alatt. A második legvonzóbb cél (gyaníthatóan Amszterdam közelsége miatt) Eindhoven volt (120 ezer fő), a dobogó harmadik helyére pedig (Párizs közelsége miatt) Beauvais került 95 ezer utassal. Bergamóba (és Bergamóból) nyolcvanezer utas repült, Malmőbe 56, Tel-Avivba 54, Moszkvába 26, Münchenbe pedig 18 ezer.

Kiemelt kép: Kovács Tamás/MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.