A World Summit on the Information Society (WSIS), az ENSZ tuniszi internet-csúcstalálkozója aktuális kérdések mellett döntött az internet-ellenőrzés lehetőségeiről is.
“Véget ért az internetháború”
Az egyik legfontosabbnak tartott kérdés, az USA internetszabályozás felett gyakorolt jogainak kérdése, úgy tűnik, már előre eldőlt a tanácskozás előtt megtartott egyeztetések és alkuk folyamán. Annak ellenére, hogy számos ország képviselői ezt nem tartják helyes döntésnek, az USA megtarthatja az internetcímek feletti ellenőrzés jogát.
Az internetszabályozás körüli nézetkülönbségeken végül is sikerült túljutni a csúcstalálkozó előkészítőinek azzal az alkuval, amely szerint a kaliforniai központú Icann (Internet Corporation Assigned Names and Numbers) kezében hagyja a háló mindennapi menedzsmentjét, de felállít egy állandó szervezetet annak érdekében, hogy az ebbe delegált szakemberek megvitathassák az internettel kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
Kovács Kálmán szerint a megnyitó ülésen elhangzott, hogy az internet irányításért folytatott háború befejeződött. Amerika megtarthatja a menedzselést, de az ENSZ az Internet Irányító Fórum létrehozásával komoly tanúbizonyságot tett arról, hogy komolyan veszi a világháló lehetőségeit és problémáit.
A csúcstalálkozón elhatározott nemzetközi fórum ugyan nem hozhat majd kötelező érvényű határozatokat, mindössze ajánlásokat tehet a felmerülő kérdésekben. A 170 nemzet képviselői az Intergovernmental Forum megalakításával lehetőséget teremtettek arra, hogy az ENSZ minden internettel kapcsolatos kérdésben állásfoglalással és ajánlással rendelkezzen. Eddig ugyanis a szervezet nem foglalkozott olyan témákkal, mint a cenzúra, az egyre növekvő számítógépes bűnözés vagy a vírusok problematikája.
Az Intergovernmental Forum valószínűleg jövő év elején tartja első összejövetelét Athénban.
Budapest lehetne a székhely
Óriási változásokról számolt be kérdésünkre Kovács Kálmán Informatikai és Hírközlési miniszter a Tuniszban zajló ENSZ internet csúcstalálkozóval kapcsolatban. A jelenlevő 23 ezer regisztrált résztvevő az információs társadalom hatásait és az internet lehetőségeit vitatja meg a szerdán kezdődött konferencián.
Az ENSZ először két éve tartott ilyen rendezvényt Genfben, de ott a jelenlevők nem tudtak közös álláspontra jutni számos kérdésben. A mostani konferencia lehetőségei lényegesen jobbak hiszen az internet szabályozásával kapcsolatos döntés tisztább helyzetet teremt a korábbiakhoz képest. Óriási lépés az is, hogy az ENSZ felismerte az internet közéleti súlyát és ennek megfelelő szintű szervezetet létrehozásáról döntött.
Kovács Kálmán az internet legfontosabb vívmányaként a független, politikamentes működést említette, amely teret ad a különböző információk és vélemények megjelenésére. Ez a fórum egyre nagyobb szerepet tölt be a világ információ áramlásában.
Kovács Kálmán a szervezet megalakulásakor felvetette, hogy az ENSZ ezen szervezetének székhelyének Budapest örömmel adna helyet. A miniszter reméli, hogy felvetését többen támogatják majd az ENSZ vezetői körében is.
A korábbi csúcs csalódást okozott
A két éve rendezett első genfi internetcsúcs sok országnak csalódást okozott, mivel az ott megteremtett Digitális Szolidaritási Alapot a gazdagabb nemzetek cserbenhagyták. Az alapot, amitől azt várják, hogy segítsen a fejlődő országokban pénzelni a technikai projekteket, hivatalosan csak az idei év folyamán elindították el. Az önkéntes alap eddig mindössze 6,4 millió dollárt volt képes felhalmozni készpénzben és fogadalmakban, de az ENSZ reméli, hogy a mostani csúcs több hozzájárulásra bátorítja a részt vevő fejlettebb országok vezetőit.
A mostani csúcs tématervezetei között szerepel az intenettől elszigetelt csoportok technológiai felzárkóztatása, az olcsó számítógépek előállítási lehetőségeinek megvitatása, a szólásszabadság internetes kérdései.
Várhatóan számos aktuális és érdekes kérdés felvetődik majd a péntekig tartó rendezvény szekcióülésein is. Az ENSZ-internetcsúcs, a World Summit on the Information Society (WSIS) Tuniszban a héten tovább dolgozik azon, hogy miként fordíthatnák a digitális fejlődést az elmaradott országok javára. A mintegy 20 ezer küldött azon vitázik, hogy az internet lehetőségei miként segíthetik a világot, és hogyan lehetne egységesen kezelni a világháló aktuális kérdéseit, kihívásait világszerte.