A hírek szerint márciusig megállapodás várható az üzemanyagcellás megoldások közös fejlesztéséről, sőt lapértesülések szerint a kooperáció a hibrid (benzines-elektromos) technológiára is kiterjedne – írja a Világgazdaság. Ez utóbbi hírt a Toyota cáfolta. A tárgyalásokon állítólag szó esett a két cég közösen működtetett amerikai összeszerelő üzeméről is, amelynek a felek továbbra is fontos szerepet szánnak.
A Toyota feltűnő együttműködési készsége elemzők szerint nem a véletlen műve: a japánok így kívánnak megelőzni egy esetleges amerikai kereskedelempolitikai szigorítást. Az Egyesült Államokban a nagy autógyártók nehézségeivel párhuzamosan felerősödtek azok a hangok, amelyek a protekcionizmusban látják a kiutat. Érvelésük szerint a japán import visszaszorításával kellene teret teremteni az őshonos amerikai márkáknak. A jelek szerint a veszélyt a Toyota is felismerte. A GM-nek nyugalomra van szüksége az erőgyűjtéshez – nyilatkozta a napokban Okuda Hirosi, a japán autógyártó elnöke, aki korábban többször is hangot adott azon aggodalmának, hogy a Toyota esetleg „túlnyerte” magát.
Ennek a logikának a jegyében kaphat igazán értelmet a Toyota és a GM október eleji megállapodása is, amelynek keretében a japánok 35,4 milliárd jenért (305 millió dollárért) megvásárolják az amerikaiak még megmaradt részesedését a többi között a Subaru márkát gyártó Fuji Heavy Industriesban. A Toyota GM-felkaroló politikáját jelezheti az is, hogy a cég az idén számottevően emelte autói árát az észak-amerikai piacon, csökkentve ezzel a helyi gyártókra nehezedő árnyomást.
A GM az év első kilenc hónapjában 3,8 milliárd dolláros nettó veszteséget ért el a tavalyi 2,9 milliárdos nyereséggel szemben. Az autógyártó üzletág 6 milliárd dollár fölötti mínuszt hozott össze az időszakban.