Az ügyészségi dolgozóknak is elegük van abból, hogy több mint két éve nem kapnak fizetésemelést

Már nemcsak a bírók és a bírósági alkalmazottak, hanem az ügyészek is panaszkodnak a javadalmazásukra, ami a bírókhoz hasonlóan harmadik éve nem emelkedett az árrobbanás ellenére sem. Egy ügyészségi dolgozó kétségbeejtő állapotokat festett le nekünk, mondván, képtelenek megélni a fizetésükből. A legfőbb ügyészség elismeri a problémát, állításuk szerint folyamatos tárgyalásban vannak a kormányzattal az ügyészi illetmények emelése érdekében. Fizetésemelés helyett azonban eddig csak egyszeri szociális juttatásokra és kompenzációra futotta.

„A korábban jól kereső bírósági-ügyészségi dolgozók most a szakmunkás bérminimumot kapják, vagy 20–40 ezer forinttal többet – ez az átlag, és nincs tovább. Nem éri el a nettó bérünk a 300 ezer forintot sem, csak az irodavezetőké több” – fakadt ki lapunknak egy neve elhallgatását kérő ügyészségi alkalmazott, aki szerint hónapok óta csak hitegetik őket a béremeléssel.

Országosan az a hír járja, hogy tavasszal több megyében is megtartott összügyészi értekezleteken a legfőbb ügyészségi vezetők azt hangoztatták, hogy mindenki tartson ki. Több mint két éve ezt tesszük. Meg szeretném kérdezni: havonta mennyiből kell éveken keresztül kitartani? A minimálbérből, a szakmunkás minimálbérből vagy az ügyészi, legfőbb ügyészi több milliós nettó fizetésből? Mert az utóbbiból mindenki ki tudna tartani, és nem sírnánk nap mint nap, hogy hogyan éljünk meg

– fogalmazott az ügyészségi dolgozó, aki szerint a bíróságokhoz hasonlóan az ügyészségeken is sorra mondanak fel az emberek, a helyükre pedig ennyi pénzért nem találnak megfelelő munkaerőt, hiába adják fel folyamatosan az álláshirdetéseket. Emiatt egyre nagyobb a munkateher, és több hónapra nyúlnak az ügyhátralékok. „Nem köteleznek túlórára, de a rád bízott feladatokat nem tudod nyolc órában elvégezni, így hát túlórázol. A túlórát azonban nem fizetik ki az ügyészségen, így abban reménykedhetsz, hogy az év végén csurran-cseppen valami morzsajutalom” – panaszkodott.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Akkora az elkeseredés az ügyészségi alkalmazottak körében, hogy hiába kaptak szeptemberben bruttó 500 ezer forintos bérkompenzációt, forrásunk szerint ez csak tovább rombolta a morált, mivel nemcsak az alacsony keresetűek, hanem a milliós fizetésű ügyészek és vezetők is kaptak, amit a mezei dolgozók méltánytalannak éreztek. Ahogy a júniusban kapott 340 ezer forintos bérkompenzáció is jól hangzik, de azt csak a korábbi 300 ezer forintos ruhapénz átnevezésének tartják, amit az idén megszüntettek, vagyis a kompenzáció csak nettó 26 ezer forintot jelentett pluszban.

Az ügyészségi dolgozó azt is elpanaszolta lapunknak, hogy amíg a bírósági szervezetek aktívan és egységesen lépnek fel a béremelés érdekében, addig szerinte az ügyészi érdekképviseleti szervek nem csinálnak semmit. Mi magunk sem találtuk nyomát, hogy akár az Ügyészi Dolgozók Országos Szakszervezete vagy az Ügyészek Országos Egyesülete fellépett volna nyilvánosan az illetményemelés érdekében az elmúlt egy-két évben, és hiába kerestük meg mindkét szervezetet az ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel, nem reagáltak (az Ügyészek Országos Egyesülete cikkünk megjelenése után küldte válaszát a lapunknak, lásd a lent – a szerk.)

A Legfőbb Ügyészség viszont válaszolt a kérdéseinkre, elismerte az ügyészségi dolgozók problémáit, és jelezte, hogy tárgyalnak a kormánnyal.

„A Legfőbb Ügyészség vezetése – az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve – mindent elkövet a 2022-ig több lépésben, a bírósági dolgozókkal azonos mértékben rendezett ügyészségi illetmények emelése érdekében. A bírói és az ügyészi illetményalap azonos mértékben van megállapítva, így a bírósági dolgozókhoz hasonlóan az ügyészség munkatársait is sújtja az illetmények inflálódása. Mindez különösen érzékenyen érinti a nem ügyészi állományt. A probléma súlyát érzékelve a Legfőbb Ügyészség vezetése folyamatos tárgyalásban van a kormányzattal az ügyészségi illetmények emelése érdekében” – írta a 24.hu-nak a Legfőbb Ügyészség, hozzátéve: „addig is, amíg e kérdésben tartós megoldás nem születik, tavaly és az idei évben is több alkalommal kaptak a kollégák bérkompenzációt.”

A Legfőbb Ügyészség pontokba szedve sorolta az elmúlt másfél évben a fizetésen felül adott juttatásokat:

„Mindez természetesen nem pótolja az átfogó és egységes bérrendezést, amelynek eléréséért a Legfőbb Ügyészség vezetése továbbra is mindent meg fog tenni” – ismerte el a 24.hu-nak.

Együtt sírnak, együtt nevetnek az ügyészek és a bírók

A bírók és az ügyészek javadalmazása lényegében megegyezik: ugyanabból az illetményalapból, ugyazon szorzókból és pótlékokból áll össze az illetményük. A kezdő írnoki fizetés alsó határa például bruttó 215 330 forint lenne az illetménytábla szerint, vagyis még a minimálbért sem érné el, de mivel senki nem kereshet a garantált bérminimum alatt, ezért 326 ezer forint kapnak. 26 évet kell dolgozni középfokú vagy nem szakirányú felsőfokú végzettséggel az ügyészségen (és a bíróságon is), hogy az illetménysáv alsó határa meghaladja a 326 ezer forintos bérminimumot.

 

Szakirányú felsőfokú végzettséggel nyolc év szolgálati idő kell ahhoz, hogy biztosan meghaladja az illetmény a garantált bérminimumot. A jogi diplomával rendelkező ügyészségi fogalmazók a garantált bérminimum és 470 ezer forint között keresnek. A szakvizsgázott alügyészi illetmény bruttó 476 ezer forintról indul, 36 év után érheti el a 793 ezer forintos plafont. Egy kezdő járási ügyész illetménye bruttó 820 ezer forint, a törvényszéki ügyészeké pedig 905 ezer forint.

Frissítünk!

Cikkünk megjelenése után válaszolt a 24.hu-nak az Ügyészek Országos Egyesülete.

„Az Ügyészek Országos Egyesülete – mint az ügyészi kar legreprezentatívabb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező érdekképviseleti szervezete – az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően a hivatalvezetéssel együttműködve képviseli a tagság kollektív és egyéni anyagi, egzisztenciális érdekeinek védelmét az ügyészi szervezeten belül.

Egyesületünk növekvő aggodalommal figyeli az ügyészségi dolgozók alacsony bérezése miatt kialakult helyzetet.

Érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységünk keretein belül ezért folyamatosan elemezzük az ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának helyzetét. E körben – többek között a rendkívül fontos utánpótlás biztosítása és a pályán tartás érdekében is – konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg, melyet a Legfőbb Ügyészség vezetése felé továbbítottunk. Javaslatunk átfogó és egységes, azaz nemcsak tagjaink (ügyészek, alügyészek, fogalmazók, jogvégzett ügyészségi megbízottak), hanem valamennyi ügyészségi dolgozó bérének rendezésére vonatkozó koncepciót tartalmaz. Ugyanakkor érdekképviseleti tevékenységünket, ahogy eddig, úgy ezt követően is, elsősorban az ügyészségi szervezeten belül, illetve a döntéshozók előtt kívánjuk kifejteni.

A Legfőbb Ügyészség által Önöknek adott tájékoztatásnak megfelelően a hivatalvezetés – az Ügyészek Országos Egyesületével is egyeztetve – folyamatos tárgyalásban van a kormányzattal az ügyészségi illetmények emelése érdekében. Nagy várakozással tekintünk az ügyészségi alkalmazottak időszerű, és a probléma súlyára tekintettel, mielőbbi illetményemelése elé” – fejtette ki lapunknak az egyesület elnöke, Matécsa Artemon.

Kapcsolódó
„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”
Akkora a baj, hogy soha nem látott egységben lép fel a harmadik hatalmi ág.