Az uniós csatlakozáskor az volt az elképzelés, hogy Magyarország úgy fog fejlődni, hogy hamarosan úgy élünk majd, mint osztrák szomszédaink. Ez évszázadokon át elképzelhetetlen volt. 14 évvel később viszont már azt látom, hogy a térség minden országának fejlődésében voltak cikk-cakkok. Magyarországon viszont most olyan cikk van, ami után nem biztos, hogy lesz cakk
– mondta Bajnai Gordon, Magyarország volt miniszterelnöke a Globsec prágai konferenciáján. A Globsec és Magyarország viszonyáról már korábban is írtunk, Bajnai tagja a szervezet igazgatótanácsának is. A volt miniszterelnök egy ideje Londonban dolgozik befektetési bankárként, most a Campbell Lutyens vezérigazgatója.
Bajnai egy olyan panelben beszélt, amelyben csak volt miniszterelnökök és kancellárok szerepeltek. Mikulas Dzurinda szlovák, Mirek Topolánek cseh és Sebastian Kurz osztrák kancellár ültek mellette.
Dzurinda arról beszélt, hogy Európa hangsúlya keletre tolódik, és ennek a motorja Lengyelország lett. Ezzel Kurz nem értett egyet, szerinte a Visegrádi Négyek szétszakadásával sokat vesztett a régió a politikai erejéből. Lengyelország ugyan nagy ország, és ezért van politikai ereje, de a visegrádi országok egyetértésének komoly súlya volt akkor, amikor ő kancellár volt.
Kurz szerint tíz évvel ezelőtt a balkáni országok lelkesek voltak az uniós csatlakozással kapcsolatban, most viszont azt látja, hogy hiányzik a tiszta elképzelés arról, mikor is tudnak majd csatlakozni. Szerinte a közép-kelet-európai országok uniós csatlakozása gazdaságilag egyértelmű siker, politikailag viszont összetettebb a helyzet.
A legmeglepőbb állítást Topolánek tette. Idézte Vlagyimir Putyint, aki korábban arról beszélt, hogy Európa számára a legnegatívabb esemény az elmúlt száz évben a Szovjetunió felbomlása volt.
Szerinte a monarchiát felváltó diktatúrák rajta hagyták a nyomukat a régió országain, aminek következménye az, hogy mostanra nem értjük egymást.
Bajnai Gordon szerint Magyarországon nem csak demokratikus szempontból volt rossz az elmúlt négy év, hanem masszív strukturális változások történtek. Úgy látja, hogy a magyar társadalom jelentős részét ismét függővé kívánják tenni az államtól, mert így több politikai hatalmat tud gyakorolni a kormányzat. Lojálisnak kell lenniük, mert függenek az újraelosztástól. Szerinte Ez nem csak a gazdaságot változtatja meg, hanem a társadalmat is. A versenyt ez kevésbé teszi fontossá, felváltja helyette az, hogy ki mennyire kötődik a hálózathoz.
Bajnai szkeptikus, hogy ez változhat-e. Úgy látja, hogy a mostani kormány működése inkompatibilis az Európai Unió működésével és elveivel, így sajnálatos módon elkerülhetetlennek látja a konfliktust. Vagy a magyar kormány működése fenntarthatatlan Európában, ami a szakításhoz vezet, vagy az EU változik úgy, hogy elhagyja a saját értékeit. Szerinte ez az együttműködés nem sokáig tud működni a mostani formájában. A magyarok nagy része viszont még mindig Európa-párti, miközben a kormány komoly munkát fektet abba, hogy ezen változtasson.
Bajnai szerint a populizmus titka, hogy népszerű. És egy olyan piacon, ahol a legtöbb szavazatot kell megnyerned, népszerűnek kell lenned. A politikusok pedig piaci értelemben arra vannak ösztönözve, hogy a lehető legnagyobb részesedést szerezzék meg a szavazatok piacán. Ezért arra vannak motiválva, hogy populisták legyenek.
Arról is beszélt, hogy ha azt mondjuk, hogy Ukrajna szimplán egy proxy-háború része, nem vesszük figyelembe az ukránok vágyait a szabadságért, miközben ők meghalnak a hazájukban, meghalnak azért, hogy csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Szerinte az ukrán konfliktus kezeléséhez az EU-nak változtatnia kell a működésén. A mostani felállásban béna kacsaként működik, és a valódi súlya alatt tudja képviselni magát a világban. Ha ezt az uniót bővíteni akarjuk, akkor meg kell oldani ezt a problémát.
Bajnai szerint a Nyugat-Balkánon hibát követ el az EU. A geopolitikában nincs vákuum, és ezeket az országokat régóta váratjuk a csatlakozással. És ha nem tudnak csatlakozni, akkor keresnek egy olyan társaságot, ahova könnyebben tudnak csatlakozni. Szerinte ez nem a nyugat-balkáni országok, hanem az unió hibája, és reformokra van szükség a megoldásához.