- Bütyökműtét 300 ezerért,
- aranyérműtét 600 ezerért,
- köröm-körömágy korrekció 48 ezer forintért,
- szemölcs/árpa eltávolítása 12 ezerért,
- orrsövényműtét 230 ezerért
– ezek a beavatkozások a legolcsóbbak közé tartoznak a magánegészségügyben, ahova egyre több beteg fordul a felsoroltaknál komolyabb műtétet igénylő problémákkal is, így kerülve ki az állami kórházak várólistáit.
Betegcunamihoz vezetett a járvány alatti műtétstop
A borsos árú magánműtétek népszerűségének az az oka, hogy a koronavírus-járvány drámai változást hozott az egészségügyben, teljesen felborította a magán- és az állami ellátás viszonyát. Már a pandémia előtt is egyre többen választottak bizonyos ellátásokat a fizetős szektorban, a járvány után pedig érzékelhetően tovább emelkedett a számuk. Ennek oka már nem csak az, hogy a magánellátásban jobban bíznak a betegek, ráadásul kedvesebben is bánnak velük. Mivel a közellátásban a visszaáramló betegek miatt jelentősen megnyúltak a várólisták, a betegek fő szempontja az lett, hogy minél előbb ellátáshoz jussanak, ennek érdekében pedig hajlandók egyre mélyebbre nyúlni a pénztárcájukba.
A magánegészségügyi szolgálatásokra általában jellemző, hogy a legkomolyabb, komplex, a szolgáltatótól jelentős anyagi ráfordítást igénylő, rizikósabb műtétek, beavatkozások nem szerepelnek a szolgáltatók kínálatában, helyettük inkább egynapos vagy kevésbé bonyolult műtéteket ajánlanak.
Eddig a betegek túlnyomó többsége laborvizsgálatok, menedzserszűrések, a járvány alatt pedig PCR- és antigén-tesztek elvégzése miatt vette igénybe a magánszolgáltatókat, megkerülve a gyakran lomha és körülményes állami ellátást. A járvány miatt azonban ez átalakult:
Kézenfekvő megoldás a magánegészségügy igénybevétele, és úgy tűnik, sokan valóban ezt választják, annak ellenére is, hogy akár több százezer forintra rúghat az ellátásuk.
A múlt héten egy, a magánegészségügyről rendezett konferencián a többi között arról beszéltek a meghívottak, hogy olyan új társadalmi rétegből kerülnek ki a páciensek, akik előtte nem vették igénybe a fizetős szolgáltatásokat. A konferencián felszólalt Kóka János, a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere is, aki a nemrég Budapesten új klinikát nyitó Doktor24 csoport elnöki posztját tölti be. Béres György, a Doktor24 Ortopédiai Centrum orvoscsoportjának vezetője a klinika múlt heti sajtóbejárásán a Népszava tudósítása szerint elmondta: a magánellátásra is rázúdult a rengeteg beteg, a Doktor24 ortopédiai klinikáján például száz olyan páciens van már, akiknek az új multiklinika nyitásáig nem is tudtak időpontot adni csípőprotézis-műtétre.
A közellátásban jelenleg csípőprotézisre több mint 7400-an várnak, az átlagos várakozási idő 488 nap. Térdprotézisre több mint 8641-en várnak átlagosan 590 napot.
Nem az a meglepő, hogy sokan a magánellátásban fekszenek műtőasztalra, sokkal inkább az, hogy ezért hajlandók és képesek is több százezer forintot fizetni. A Kóka-féle Doktor24-ben
és a többi magánszolgáltatónál sem olcsóbb, sőt. A nemrég nagyobb épületbe költözött DunaMedicalnál 1,7 milliót kóstál, de a szolgáltató honlapján feltüntette: a műtétnél beültetésre kerülő protézis pluszban fizetendő. Továbbá az ár nem tartalmazza a műtétet megelőző vizsgálatok és a műtétet követő ápolási csomag díját, valamint a műtét során esetlegesen felmerülő szükséges speciális eszközök és a szövettani vizsgálat árát sem.
A tavaly nyitott Wáberer Medical Centerben többféle csípőműtétet végeznek. A legolcsóbb 1,8 millióba kerül (az árban nincs benne az implantátum), de ha valaki izomátvágás nélkül végzett anterior csípőprotézis-beültetést kér számítógépes tervezéssel, annak 2,1 millió forintot kell fizetnie.
Az állami kórházak várólistáinak második helyezettje a térdprotézisműtét, ami a csípőhöz hasonlóan szintén méregdrága. A Wáberernél a betegre tervezett sablonnal végzett minimál invazív térdprotézis beültetése több, mint 2,4 millió – ez számít a legdrágábbnak a magánkórház térdműtétjei közül. Aki térdprotéziscserére vagy -revízióra szorul, annak „csak” 1,8 milliót kell fizetnie, igaz, az implantátum ára ebben nincs benne. A Medicover szinte jutányosnak számító 850 000 forinttól kínálja a teljes térdprotézis-beültetést, bár az kérdéses, hogy ezen felül mennyit kell még fizetni.
Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek „csupán” a térdkalácsa törött el: neki a Wáberernél 450 ezer forintot kell perkálnia, ha nem akar várni a közfinanszírozott ellátásra. A DunaMedical 1,9 millióért kínál térdprotézis-beültetést, a térdízület töréseinek ellátása pedig megúszható 400 ezer forint alatt.
A Csányi Sándor cégének tulajdonában lévő Budai Egészségközpont ortopédiai árlistájában találjuk a legborsosabb árat:
A kórházi várólisták szintén állandó dobogós helyezettje a szürkehályogműtét, ami nem meglepő módon nem olcsó annak, aki a magánegészségügyet választja. Bár a magánszolgáltatók csak egy része kínál szürkehályogműtétet, ahol szerepel az ajánlatban, ott 600–700 ezer között mozog az ára.
A rutinbeavatkozásnak számító mandulatűtétért is több százezer forintot kérnek a magánegészségügyben. Torok- és/vagy orrmandula eltávolítása a DunaMedicalnál 270 ezerbe kerül, de van egy félmilliós változata is, ezt az úgynevezett koblációs eljárással végzik, és a Medicovernél 310 ezer forinttól indul.
A műtétek díja csak egy részét képezi a beavatkozás teljes összegének, hiszen az operáció előtt többszöri, alkalmanként 20-30 ezer forintos konzultációra és különböző vizsgálatokra is kötelezik a betegeket. Utóbbiak árazása a vizsgálat fajtája és a vizsgált terület alapján tág határok között mozog. Egy CT-vizsgálat ára 25 ezertől 90 ezer forintig terjed, az ultrahang 22 és 45 ezer forint között mozog átlagosan, a röntgen átlagára 25 ezer forint, az MR pedig felmehet 100 ezer forint fölé is.
Műtét banki kölcsönből
Az NN Biztosító augusztusban közzétett, ezer fő megkérdezésével készült kutatásából kiderült, hogy a magánellátást igénybe vevők az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra, többet, mint az előző években. Ezeket a kiadásokat csupán az érintettek 17 százaléka finanszírozta biztosítás vagy egészségpénztári tagság révén. A döntő többség a saját jövedelméből (készpénzzel vagy bankkártyával) fizetett.
Bár egyre nő azoknak a száma, akik a magánegészségügyi ellátást veszik igénybe, a vizsgálatok, konzultációk és beavatkozások költsége anyagilag megterhelő – legalábbis az érintettek 59 százaléka így nyilatkozott. Többségük csak nehezen tudja előteremteni az összeget. Béres György azt mondta,
