Belföld

A DK-k átütő sikere, a Márki-Zay-faktor, ami Karácsonyt jelöltségig segítheti és az előválasztók igazsága

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Számos vidéki körzetben erődemonstrációt tartott Dobrev Klára (az egyik DK), valamint kiemelten a megyeszékhelyeken pártja (a másik DK) is, a nap nyertese mégis az alighanem sok protestszavazatot begyűjtő Márki-Zay Péter, de örülhet a fontos körzetekben mandátumért induló Párbeszéd is. A pártok között nem látszik nagy vesztes, a vezetők közül viszont Fekete-Győr Andrásnak az elnöki posztja is veszélybe kerülhet. Elemzés a politika újjáéledéséhez jelentősen hozzájáruló előválasztásról.

Nulla. Száz százalék Dobrev Klára vagyok. A gyerekeimben van 50 százalék Gyurcsány

felelte a DK miniszterelnök-jelöltje, amikor lapunk arról kérdezte, hány százalék Gyurcsány van benne. Kalkulációt a tárgykörben nem végeznék, ám az immár – a százalékoktól függetlenül – tudható: Dobrev képes följebb tornászni a Demokratikus Koalíció fölötti plafont, mint férje, amennyiben a párt történetének két legsikeresebb politikai kampánya alkalmával ő volt a vezető. Ezek egyike a mostani előválasztás, amelynek első körében megnyerte a miniszterelnök-jelöltek versenyét.

Dobrev Klára lesz Orbán Viktor ellenfele?

Ez egyáltalán nem biztos, mai tudásunk alapján talán nem is erre van a legtöbb esély. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a mondásunk sohasem volt annyira bizonytalan, mint most, azaz Karácsony Gergely korábban biztosnak elkönyvelt jelöltsége sokkal inkább kérdéses, mint eddig bármikor.

Pedig nagyon sokáig lényegében lehetetlennek tetszett az a szcenárió, hogy Dobrev megszerezheti a jelöltséget. Részint azért, mert egy darabig úgy látszott, ő sem igazán hisz benne, részint azért, mert Karácsony főpolgármesterként, a Fideszt érdemi választáson legyőző politikusként nyilvánvalóan esélyesnek látszott, miközben a bizonytalanok megszólítására, így a Fidesz-vezér legyőzésére is esélyesebbnek mutatkozott, részint pedig azért, mert a DK-n kívüli ellenzéki világ számára nem létezik rosszabb forgatókönyv, mint a Dobrev-siker. A személyes viszonyok, a Gyurcsány ellenében alakuló, identitásukat a korábbi miniszterelnökkel szemben formáló pártok keletkezéstörténete, a DK-elnök végletekig leharcolt személyes márkája, a párt olyan növekedése, amellyel a többiek nem tudnak lépést tartani, egyaránt azt üzente: mindenki mindent megtesz azért, hogy elkerülje a DK totális áttörését.

Lényegében a miniszterelnök-jelölti előválasztás kétfordulós modellje is ennek az akaratnak az érvényesítése, amennyiben azt szolgálja, hogy ha a DK legnagyobb ellenzéki pártként, az egyik legelkötelezettebb szazavótáborral a hátában be is fut a nyitó körben az első helyre, a másodikban az addig szétszóródó voksok egyesülhessenek a DK-val szemben. Hogy csak a kormányfőjelölti verseny lett kétkörös, annak köszönhetően a megyeszékhelyek jó részét haza is vitte a DK, ami jó ellenzéki szereplésnél eleve mandátumok sorát jelentheti neki.

Marjai János / 24.hu Dobrev Klárának szavazása a Szél Kálmán téren 2021. szeptember 20-án

A DK-n kívüli ellenzéki világ logikája világos volt: akkora a DK elutasítottsága, hogy a versenyből kiszálló jelöltek támogatói automatikusan sorakoznak majd fel Karácsony mögött. (Érdemes ezzel a szemmel nézni egyébként a jelöltek ATV-s vitáját, ahol Fekete-Győr András és Jakab Péter elvitatkozgatott Tóth Csaba jelölésén, miközben a Tóthot indító pártszövetség kormányfőjelötje, a korábbi zuglói polgármester ott áll a stúdióban, és nem kell megszólalnia. Mintha a többiek még tudat alatt is vigyáztak volna Karácsonyra, nehogy Dobrev tovább erősödhessen.)

Ez a számítás helyes volt. Márki-Zay Péter támogatása, a korábban favorizált jelöltjüket veszítő antigyurcsányisták támogatása elégséges lehet Karácsonynak a fordításhoz. Csakhogy van pár csakhogy.

Márki-Zay ugyanis okkal érezhet vérszagot, és a lapunknak adott csütörtöki nyilatkozata alapján érez is. Eredménye alapján okkal hagyhat nyitva egyelőre minden utat, Karácsonyék felé rettenetesen erős a tárgyalási (politikai nyelven: zsarolási) potenciálja, mert a támogatása nélkül irtózatósan nehéznek látszik a főpolgármester második körös győzelme.

Ráadásul az első forduló némiképp árnyalta az eddigi tudásokat és hiteket, amennyiben világossá tette, Dobrev körül lazábbak a határok, mint férje és a DK körül. Azaz egyáltalán nincs kizárva, hogy képes szavazatokat szerezni az újabb kampányban, illetve ugyanúgy mobilizálni második körre szavazóit, ahogyan az elsőre.

A mostani előválasztáson a különféle koalíciók, az egyes körzetekben a miniszterelnök-jelöltek és a képviselőjelöltek eltérő száma nehézkessé teszi, hogy követhető legyen, az egyes pártok szavazatszámához képest hogyan teljesítettek a jelöltek, ám az figyelemre érdemes, hogy Dobrev olyan körzetekben is maga mögé utasította Karácsonyt, ahol a főpolgármester szövetségesei nyertek. A szocialista Márton Roland székesfehérvári és Harangozó Tamás szekszárdi, a párbeszedés Dorosz Dávid dunakeszi sikere is kevés volt ahhoz, hogy Karácsony Dobrev elé kerüljön.

Ezek a tényezők azonban legfeljebb rossz fejlemények, de alapesetben nem annyira súlyosak, hogy Márki-Zay visszalépése esetén megakadályozzák a Karácsony-sikert. Ugyanakkor most újabb kampány kezdődik a továbbjutók között, és a jelenlegi tudásunkból semmiképpen nem következik, hogy Dobrev képtelen lenne újra elvinni a saját híveit a második körbe, esetleg új szavazókat szerezni, Karácsonynak pedig nem csupán saját támogatóit kell újra aktivizálnia, hanem mindazokat, akik hajlandók mögé állni, hogy megakadályozzák a DK-sikert.

Országos Előválasztási Iroda

Ennek a képletnek köszönhetően a következő hétben minden bizonnyal nagyon sokat halljuk majd a DK-tól, hogy a rendszerváltás valójában csakis velük jön el, a túloldalról pedig azt, hogy aki szeretné leváltani Orbán Viktort, annak Karácsonyra kell szavaznia, mivel a DK-vezette ellenzék szükségszerűen veszít a Fidesz ellen.

Azt újra csak fontos hangsúlyozni: Karácsony valójában abban a pillanatban válik egyértelmű esélyessé, amint Márki-Zay Péter visszalép. Ha ez nem történik meg, vagy nem az ő javára farol ki, akkor tökéletesen nyitott, minden korábbinál izgalmasabb második kör vár az ellenzéki jelöltekre.

Mi a Márki-Zay-faktor?

Az előválasztás első fordulójának legnagyobb meglepetése a hódmezővásárhelyi polgármester kiváló szereplése. Vidéken sok körzetben Karácsonyt megelőzte, miközben több budapesti körzetben pedig Dobrevet verte meg.

A Hódmezővásárhelyen már kétszer diadalmaskodó politikus fölfutása biztosan nem szervezeti hátteréből következik, minthogy az lényegében nincs. A határozott, erősen konzervatív világképpel föllépő Márki-Zay szinte biztosan a menedéke volt a protestszavazókat leadó ellenzékiek sokaságának.

Dobrev Klára alighanem begyűjtötte azt, amit be tudott gyűjteni, vagyis nem a DK környékéről hozhatott el ikszeket. Az adatok alapján elsőre inkább úgy tűnik, hogy a momentumosok egy része viszont inkább választotta őt, mint a párt elnökét, aminél erősebb kritikát aligha lehet elmondani Fekete-Győr teljesítményéről, ahogyan igaz lehet ez a várakozásoktól messze elmaradó Jakab Péter és a Jobbik relációjában is. Csakhogy a budapesti körzetekben, az online adatokban látható teljesítményből az is következik, hogy Karácsony területeire is bemászhatott Márki-Zay. Minthogy Jakab pártja múltja miatt láthatóan nagyon nehezen szavazható az urbánus rétegekben, Fekete-Győr kiesik mint opció, a „Csak ne a DK-t!” felkiáltással nekilóduló választók automatikusan térhettek meg hozzá, miután Karácsony nem tudta megnyerni őket. Ez a pozíció komoly mozgásteret jelent Márki-Zaynak, aki ezzel a teljesítménnyel bebiztosította, hogy bármi történik is, a kampány egyik arca legyen, személye pedig meghatározó legyen a választások után is az ellenzéki politikában. Arról nem szólva, hogy most elképesztő az értéke, azaz különlegesen fontos alkukat köthet.

Farkas Norbert / 24.hu Márki-Zay Péter sajtótájékoztatója a budapesti Szlovák Sörözőben szeptember 29-én

Karácsony vidéki teljesítménye viszont jól mutatja az ellenzék komplex vidéki problémáit.

Vidéken miért nem mertek szavazni az emberek?

Vidéken látványosan alacsonyabb volt a részvétel, mint Budapesten, sok körzetben nagyon alacsony számokkal futhattak be jelöltek. Erre a következő napokban megszületik majd az a népszerű ellenzéki narratíva, hogy Budapesten kívül sokkal nagyobb az előválasztási részvétel költsége. Az egzisztenciális kitettségek, a kisközösségek hálói miatt sokan nem mernek részt venni, hogy a helyi hatalom ne állhasson bosszút rajtuk. De majd a választáson elmennek, és a fülke magányában leszavaznak kedvenc jelöltjükre.

Ennek biztosan van valóságalapja, azaz nyilvánvalóan vannak olyanok, akik egyszerűen nem kockáztathatják meg, hogy ellenzéki akcióban vegyenek részt.

Csakhogy ennek tökéletes elfogadása megkerüli az erősebb valóságot és igazságot:

az ellenzéknek nincs elég szavazója vidéken. Azaz azért vannak kevesen az előválasztáson, mert jelenlegi tudásunk alapján kevesen lesznek a választáson is. 

Bárki nyer is, a hatpárti koalíció különleges kihívása lesz, hogy ledolgozzon hátrányából a közép- és kisvárosokban, legalább valamit mozdítson a falusi számokon. Ha ez nem sikerül, egészen biztosan elveszíti a 2022-es választást.

Az pedig külön kérdés, hogy a Karácsony-jelöltség hogyan teszi még erősebbé ezt a kihívást, tekintettel arra, hogy a főpolgármester rettenetesen teljesített bizonyos területeken: nem ritkán a negyedik helyen érkezett meg a vidéki versenyekben, több tucat körzetben pedig harmadik lett.

Melyik párt bukta a legnagyobbat?

Ami a legfontosabb volt a résztvevő pártoknak már a tárgyalások idején is, azt elérték: egyik párt sem veszített igazán sokat.

A Momentum igazolásaival (Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs, Szél Bernadett) és például budai sikereivel (Hajnal Miklós, Orosz Anna, Tóth Endre) könnyű mandátumlehetőségeket szerzett, az MSZP sem szomorkodik, hiszen vidéken hoztak olyan körzeteket, amelyben aligha voltak egészen biztosak (Harangozó, Márton, Kertész Ottó Jászberényben), miközben Pesten, Szegeden, Miskolcon biztos mandátumaik vannak (Hiller Istán, Hiszékeny Dezső, Szabó Sándor, Varga László), az LMP mondható leginkább vesztesnek, de ott eleve nagyon karcsúak voltak a várakozások, a DK pedig elsősorban budapesti vereségei miatt elmaradt a totális győzelemtől (biztos ellenzékinek látszó körzetben kapott ki Gy. Németh Erzsébet, Kálmán Olga, Komáromi Zoltán, Molnár Gyula), de nagyon erős pozíciókat épített ki, miközben olyan erődemonstrációkat is tartott, mint a veszprémi, ahol belső konfliktusok után csatába szálló, kvázi ismeretlen jelöltje, Csonka Balázs tönkreverte a korábbi MSZP-elnök Mesterházy Attilát. A Jobbik is leginkább a kötelezőt hozta, sok kockázata is van, de ha a tavasszal jól szerepel az ellenzék, akkor a Jobbiknak is jó lesz, minthogy sok olyan körzetben indulnak, amely győzelem esetén nyerhető. A legboldogabb pedig a Párbeszéd lehet, amely jó pár nyerő körzetet tudhat magáénak, országosan lényegében kimutathatatlan támogatottsággal és szervezettel.

Gyurcsány és Karácsony politikai teljesítménye

Ha már a nyertesekről beszélünk, érdemes szólni az előtérben húzódó Gyurcsány-szálról. A korábbi miniszterelnök hosszú évek munkájával végül nem csupán egykori pártja, hanem a komplett ellenzék fölé kerekedett, még ha az átrendeződéshez a felesége kellett is.

Marjai János / 24.hu

Gyurcsány a NER hajnalán, 2011-ben lépett ki társaival az MSZP-ből, és alapította meg a DK-t. Vele szemben határozta meg magát alakulásakor a Lehet Más a Politika (így a későbbi Párbeszéd is) és a Momentum egyaránt, ahogyan Botka László és Karácsony Gergely is tett kísérletet ilyen vagy olyan mértékben és módon a befolyásának csökkentésére, ám e pártok és szereplők többsége jelenleg nem mérhető a DK-hoz, már azok közül, amelyek egyáltalán mérhetők. Immár hosszú ideje nem veszélyeztetik a DK helyét: az ellenzék legnagyob ereje a Gyurcsány-párt lett.

Az, hogy ez így történt, abban biztosan annak van a legnagyobb szerepe, hogy

a Demokratikus Koalíció hasonlít leginkább egy pártra, amennyiben tagsága, szervezettsége, szavazótábora van. Ez mind nagyban különbözik a lájkolótól, a kommentelőtől, a tévénézőtől.

Az úgynevezett „le kell menni vidékre” stratégia több párt értelmezésében azt jelenti, hogy vidéki fórumokat tart, olykor egyik politikusa arra utazik, beszédet mond, szelfizik a helyiekkel. Ám a szervezetépítés nagyon más politikai terep: az ugyanis jelenlétet, közösségszervezést, helyben mobilizálható tagokat és támogatókat jelent. Ezt a házi feladatot a DK elvégezte, és Gyurcsány komoly politikai teljestménye, hogy politikai hullából vezető ellenzéki politikus lett.

Ahogyan Karácsony politikai teljesítménye is figyelemre érdemes, noha éppen a szervezetépítésből semmit nem ért el, sőt egyenesen demokráciaelméleti problémákat vet fel, hogy lényegében egyszázalékos, azaz minimális társadalmi támogatottságú párt képes ennyi kulcspozíciót elfoglalni, amit nyilván árnyal persze, hogy a kitárgyalt lehetőségek után a nap végén szavazók viszik őket sikerre.

Mindenesetre ez azt jelenti, hogy a ránézésre förtelmes politikai pozícióból egészen különleges hatalmi struktúrákat alakítanak ki. A Párbeszéd adja a főpolgármestert, meglehet, majd a miniszterelnök-jelöltet is, és konkrétan képviselői sora mehet mandátumért tavasszal Dorosz Dávidtól Szabó Tímeáig, Tordai Bencétől a kevéssé ismert Gér Mihályig. Karácsony Gergely nem tudott szervezetet, pártot építeni, ám ilyen gyenge társadalmi beágyazottságú párttal szinte példa nélküli politikai sikereket képes elérni.

Ja, még azt akarom mondani…

  • A választók sok helyen megoldottak olyan problémákat, amelyeket a pártelitek hordoztak magukkal. Részben a választói nyomás miatt is léphetett vissza a zuglói, Hadházy Ákos által egyébként lényegében kiütött Tóth Csaba, kitették a versenyből a székesfehérvári Ráczné Földi Juditot, aki körül offshore-háló tűnt fel, miként veszített Ózdon Farkas Péter Barnabás alpolgármester is, akiről olyan kép került elő, amelyen náci karlendítést imitál, noha szerinte csak integetett.
  • Terepmunkával, leginkább munkával be lehet törni a politikába. Jámbor András Józsefvárosban a Szikra Mozgalom támogatásával legyőzte a DK-s és a Momentum támogatta civil ellenfelét, miközben Demeter Márta regnáló országgyűlési képviselőként végzett a vert mezőnyben.
  • A részvétel alighanem meghaladott minden előzetes várakozást, ezek a részvételi arányok figyelemre méltóak még olyan országokban is, ahol jelentős hagyománya van az előválasztásnak.
  • Sokan hökkentek meg bizonyos buborékokban azon, hogy a legnagyobb ellenzéki párt a legnagyobb ellenzéki párt. A politikát mélységében nem követők közül bőven voltak, akik megdöbbentek Dobrev Klára és a DK teljesítményén, ami azonban inkább volt papírforma, mint meglepetés. Nem túl bonyolult, leginkább egybites képletek ezek: amíg nem lesznek olyan ellenzéki pártok, amelyeknek több szavazójuk, azaz nem kommentelőjük van, mint a DK-nak, addig a DK lesz a legnagyobb ellenzéki párt.
  • Az előválasztás egyetlen igazán nagy vesztese Fekete-Győr András, aki messze pártja alatt teljesített, szörnyű számokat hozott olyan helyeken is, ahol a Momentum jelöltjei remekeltek. Még az is kérdés, a választásig maradhat-e. Jakab Péter sem sokkal marad el tőle, ám visszafogott teljesítményét részben kitakarják Fekete-Győr számai, részben már mindenkit kiszorított a pártból, akinek voltak vezetői ambíciói.
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Fekete-Győr András érkezik az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitájára szeptember 12-én, az ATV stúdiójába

De tényleg van bármi értelme ennek az előválasztásnak?

Továbbra is azt állítom: minden bénázásával, lehetetlenségével, rossz megoldásával, visszalépéses játszadozásával együtt az előválasztás intézményének bevezetése Orbán ellenzékének legfontosabb politikai innovációja az elmúlt tizenkét évben.

Egy olyan országban, ahol a hatalom fölszámolta a valódi politika részvétel lehetőségeit, hogy posztmodern eszközökkel még karikírozza is azokat (nemzeti konzultáció népszavazás helyett), az előválasztás olyan demokratikus intézmény, amely a közéleti viták, politikai versenyek kultúráját erősíti, egyúttal a választópolgároknak adja a részvétel, a döntés lehetőségét.

Mindemellett tematizációs lehetőséget garantál az ellenzéknek, megépíti a kampányokat, a jelöltek politikai edukációjában is részt vesz, hiszen úgy érkeznek majd a kampányba, hogy már láttak politikai versenyt, vitát, talpalniuk is kellett, és egyúttal a pártelitek és a politikai nyilvánosság szánalmas jelöltmegbeszéléseinek is véget vet, hiszen alkalmas az ellenzéki választók akaratának megjelenítésére.

Nyilván közben alkuk, visszalépések, kompromisszumok sorát látjuk, ám ez része a politikának, amely egy olyan érdekalapú stratégiai játék, amelynek célja a hatalom megszerzése. Ha majd a Fidesz e visszalépések miatt antidemokratikus folyamatokat emleget, esetleg elvtelen alkukat kiált, érdemes lesz megkérdezni, hogyan került élete során először hatalomra Orbán Viktor. Aki esetleg nem emlékezne: úgy, hogy széleskörű megállapodást kötött a visszalépésekről Torgyán József FKGP-elnökkel annak érdekében, hogy a demokratikus versenyben legyőzhesse ellenfelét, a baloldalt.

Ő akkor ezzel nyert.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik